Rész,  fejezet

 1      1,  X    |    melynek végvonaglásában is jól esett, hogy egy ember ápolgatja,
 2      1,  XII  |         beszél.~Bowring úrnak jól esett ez a szörnyű hallgatagság,
 3      1,  XII  |          erre, a másik meg amarra esett, ijedtében mindenik felén
 4      1,  XIV  |     parasztfiú olyan szépen hasra esett, hogy akár a kis paripa
 5      2,  III  |        baj?~- Az, hogy nem itthon esett le, hát nem is fekszik itthon.~-
 6      2,  III  |       néhány szó, és gondolkozóba esett. Most már nem a fiúnak sorsán
 7      2,  IV   |          úgy a cigánynak irányába esett, mintha csak madzaggal mérte
 8      2,  IV   |           menjen.~Holvagy Pistára esett a választás, - nem is késett,
 9      2,  IX   |        hanem aztán nagyobbakat is esett lefelé, mikor a deszka csakugyan
10      2,  IX   |           mondja meg, de csak nem esett ki egy is úgy, ahogy ő szerette
11      2,  IX   |       nyakas magyarnak nagyon jól esett, mikor az angol keményen
12      2,  X    |   garasért; hanem azért vajmi jól esett neki, hogyha ő nagyságának
13      2,  X    |          hanem ez a kis munka nem esett terhére a vénembernek, azért
14      2,  XI   |        elállni.~A szabadosnak jól esett ez a kézszorítás, maga sem
15      2,  XII  |          lesietett a lépcsőn, jól esett hiúságának, hogy a hivatalnoknak
16      2,  XIII |        kedves majdnem az ablakból esett le az úrfi karjai közé.~
17      2,  XIV  |           Galiba Pál úr korán sem esett kétségbe; mert a kurrenst
18      2,  XV   |           lovait, újra lázrohamba esett, de mielőtt ez állapot válsága
19      2,  XV   |   csakugyan a padlásról a pincébe esett volna; és már várta, hogy
20      2,  XVII | becsületes szolgának kezét, - jól esett neki a hűség, mely még holta
21      2,  XVIII|     gyermek nem fárad ki, sőt jól esett neki, hogy András a gyereket
22      2,  XVIII|          s a büszke magyarnak jól esett, hogy a megyei alispán díszes
23      3,  I    |    árthatna valamit; de azért nem esett kétségbe az őrnagy, hanem
24      3,  II   |         meghízott az agyaras, jól esett neki a kukorica, s mikor
25      3,  II   |           már magának is nehezére esett.~Baltay nem röstellte a
26      3,  II   |    hallott beszélni az ember, jól esett a szemnek megnyugodni egy
27      3,  III  |          dorgáló szót, - neki nem esett nehezére, ha elmondta, s
28      3,  III  |      boldogságát, pedig úgy-e jól esett "Himfy" uramnak, mikor az
29      3,  III  |     szobája mintegy arra a pontra esett, hogy mind a két szárnyat
30      3,  III  |       mégis megcsókolta, neki sem esett fájdalmára, meg az úrfi
31      3,  IV   |         ember.~Baltay legközelebb esett az ajtóhoz, tehát kivett
32      3,  IV   |          jó volt.~Baltay távolabb esett Festeticstől, ki Dunay mellett
33      3,  IV   |          öregnek annál inkább jól esett, mert tőle jött, kinek képzettségét
34      3,  IV   |      bizonyosan ma nagyon jó ízűn esett neki, nem mintha a visszakívánásban
35      3,  VI   |       hűsében, tudniillik, ha nem esett az eső.~Hanem azért nem
36      3,  VI   |      nyaggatja tovább, és csak az esett most már nehezére az öregnek,
37      3,  VII  |      természetesen szó nélkül nem esett meg, tehát halljuk ezt a
38      3,  VII  |           Imre bátyjával van, jól esett az öregnek az a tudat, hogy
39      3,  IX   |      menni az öregúr.~- Jó messze esett Körmend, a tél is erős volt;
40      3,  X    |          állt meg a viharban, jól esett neki, mikor a szél összekócolá,
41      3,  X    |        még így gondolatban is jól esett neki, hogy annyiszor röpült
42      3,  XI   |   Megbotlott vagy szántszándékkal esett el, mindegy: kötözd meg. -