Rész,  fejezet

 1      1,  V   |          ide?~- Itt a kezem, kedves urambátyám! - mondja az asszony, odanyújtván
 2      1,  V   |      békéltünk.~- Hát mi jót hozott urambátyám, az én özvegyi hajlékomba?~-
 3      1,  V   |            De prókátort nem hozott, urambátyám? - kérdi a nő, - különben
 4      1,  V   |           én leszek a vendég, s nem urambátyám.~- Prókátort nem hoztam,
 5      1,  V   |               Nem értem, - mit mond urambátyám!~- Nem várakoztatom kedves
 6      1,  V   |         hosszú komédiának.~- Kedves urambátyám! megkérdezte öccsét?~- De
 7      1,  V   |          elejéről kezdtük a dolgot, urambátyám, s ha a gyermekek nem szeretik
 8      1,  V   | összetörődnek! - véli Baltay.~- Hát urambátyám mért nem próbálkozott meg
 9      1,  V   |       formája legyen.~- Lám, lám! - urambátyám is csak Baltay - a szűk
10      1,  V   |               De hátha nem szereti, urambátyám - erre is meg kell ám felelni -
11      1,  V   |   engedelmeskedik.~- Ennyit, kedves urambátyám, egy zsák búza mellett is
12      1,  V   |         szóból ért az ember, kedves urambátyám.~- Ha már az öcsémé nem
13      1,  VII |        nagyon is szeretett.~- Előbb urambátyám mondjon valamit.~- Mondok
14      1,  VII |         kiált föl a fiú. - Kibékélt urambátyám?~- Egy föltétellel, öcsém!...
15      1,  VII |             volt az ajánlat, kedves urambátyám?~- Öcsém! - mondja az öreg
16      1,  VII |             Bizony még megházasodik urambátyám!~- De hátba ütlek! - mondja
17      1,  VII |       elvennéd.~- Nem vehetem el, - urambátyám.~- Nem a manót? - durran
18      1,  VII |               Sohasem ittam, kedves urambátyám!~- Mi a manó, hisz ott jártál
19      1,  VII |          boromat.~- A vizet, kedves urambátyám, - felel a gróf - és most
20      1,  VII |             jó vízzel, ha megengedi urambátyám! - mondja a gróf éppen nem
21      1,  VII |        faládára mutatva.~- Könyvek, urambátyám!~- Mi a patvar, öcsém, hát
22      1,  VII |         valami leckézni való?~- Oh, urambátyám, - véli a gróf, - sokat
23      1,  VII |         mint más.~- Valamivel, édes urambátyám! - mondja a gróf fölvevén
24      1,  VII |        tartod?~- Olyan ellenségnek, urambátyám, kit okvetetlenül le fognak
25      1,  XIII|              eljár az idő.~- Érzem, urambátyám, ezelőtt néhány esztendővel
26      1,  XIII|       megilleti azt a kort, melyben urambátyám most van.~- Persze, hogy
27      1,  XIII|                Talán házasodni akar urambátyám?~- De már ehhez éppen nagyon
28      1,  XIII|              Haragudjanak meg, édes urambátyám, - okoskodik az asszony, -
29      1,  XIII|                Megígéri ezt, kedves urambátyám?~- Becsületemre megígérem,
30      1,  XIII|            hogy - no.~- Értem, édes urambátyám, így már jó lesz! - mondja
31      1,  XIII|       örömet...~- Ugyan mit, kedves urambátyám?~- Hogy húgomasszonynak
32      1,  XIII|    kínálgathatom a kapu előtt, édes urambátyám?~- Ezt jól tudom, hanem
33      1,  XIII|         szóra.~- Ezt meg is tartom, urambátyám, arról bizonyossá teszem.~-
34      1,  XIII|                Ha éppen úgy akarja, urambátyám, - titkot nem fogok csinálni
35      1,  XIII|         ellene?~- Ettől nem tartok, urambátyám, - mondja az asszony önérzettel, -
36      1,  XIII|            de még nem is hallják.~- Urambátyám, - mondja az asszony, letevén
37      1,  XIII|           van igazam!~- Miben? édes urambátyám.~- Azt kívánja tudni, húgomasszony? -
38      3,  III |         nélkül is mikor lehet ütni? Urambátyám, mert annak mindig kevesebb
39      3,  IV  |   megharagszom.~- Majd megpróbálom, urambátyám, talán el tudom költeni.~-
40      3,  IV  |         lesz velem elégedve, kedves urambátyám, - mondja Imre eltevén a
41      3,  VI  |             dicsekszik.~- Sokallja, urambátyám? - kérdi Imre a tűnődő bácsit,