Rész, fejezet
1 1, I | olvasni való időm nem igen marad, - meg ha marad is, hát
2 1, I | nem igen marad, - meg ha marad is, hát miért keserítsem
3 1, III | addig verekedik, míg maga marad a csárdában, - s a földje
4 1, IV | ember, ha lehet, meg nem marad egy korcsmában mással; azért
5 1, V | éppen negyvenöt forint, - marad még öt forint, ha adja,
6 1, VII | uram:~1-ör is a kapu nyitva marad, hogy minden becsületes
7 1, VII | vendégnek meg úgy is hiában marad nyitva, mert amint el akar
8 1, VII | maga is megissza.~- Ott marad a rováson, - hallja kend; -
9 1, VII | aztán nem jött be.~- Rováson marad, hallja kend, András! -
10 1, VII | falun kívül laknám? Ott marad a rováson, és még akkor
11 1, VII | majd szűrös ember nem is marad, hanem még a gulyás is posztóköpenyegben
12 1, VII | figyelmeztette, hogy égve marad a gyertya, maga pedig elalszik.~-
13 1, IX | szép és ölni késztet... Hol marad el az a szomj, mely a legjózanabb
14 1, IX | az órának emléke le nem marad többé emlékezetéről.~Odább,
15 1, XI | mindinkább hátra, utána marad el azon irányban, merre
16 1, XII | az ellenséget, aztán nem marad mit vágni.~- Csak már az
17 1, XIII| nem kapnak, ami holta után marad; hanem még azt is elveszi,
18 1, XIV | és rajtmarad, ami rajt marad.~- Lesz neki, miből megéljen.~-
19 1, XIV | gondolta, mennyi vagyon marad erre a fiúra, és három gróf
20 2, I | vagdalódzék a gróf.~- Marad még ép is.~- Ha marad ifiúr,
21 2, I | Marad még ép is.~- Ha marad ifiúr, aztán olyan ember
22 2, IV | azért a törvény mégis szent marad, és ha kell, hoznak helyette
23 2, VI | várni, mert a nyakunkra marad egész éjen át, ez sem különb,
24 2, VI | igen öreg már ahhoz.~- Nem marad hát egyéb, mint a jó úristenben
25 2, VI | párja, - az anyjuk az enyém marad, - a Trézsi meg neked; -
26 2, VI | megférünk, s az istenáldásnak is marad elég helye, tehát menjünk.~-
27 2, IX | egy álló hétig Keszthelyen marad, egyszersmind azt is gondolta,
28 2, XI | mind, tehát mégis koldus marad a nagy szerencse mellett.~
29 2, XIII| könyvön két igen furcsa jel marad, 1-ör a szamárfül (szóról
30 2, XIII| hisz a kis cicusnak alig marad annyi ideje, hogy vékony
31 2, XIII| a falu vagy város csúfja marad, - tehát isten veled dicsőség, -
32 2, XIV | kívánni tőle, így is alig marad meg a zsinór az attilán,
33 2, XVII| egy fáradt utasnak még marad annyi ideje, hogyha rászorult,
34 2, XVII| végképp meghalunk-e, úgy marad annyi nyom, mely becsületes
35 3, II | táblán, hogy mennyi trágya marad, s mennyi hasznát veszik?~
36 3, II | szólítá.~Ha az inas ott nem marad a nyakán, bizonyosan még
37 3, III | sem csinálnak.~Fíról fira marad a hegedülés, s a dádét soha
38 3, III | pofája, aztán a falattal nem marad adós a bélének) - de tudom,
39 3, III | mert bizony húsra való sem marad! - mondja nehéz szívvel,
40 3, VII | oda kell ülni, ahol helye marad, s az a furcsa véletlenség
|