Rész, fejezet
1 1, V | hinném, hogy én leszek a vendég, s nem urambátyám.~- Prókátort
2 1, VII | bejöhessen; a kelletlen vendég könnyen kimehessen; a várt
3 1, VII | mindenkinek a háznál; hanem a vendég még nagyságos uramnak is
4 1, VII | meg azt is mondta, hogy a vendég még nagyságos uramnak is
5 1, VII | lássak a dolgom után, mikor vendég van, majd rákerül a sor
6 1, VII | eddig elvégezte dolgát a vendég körül, és így ne várakoztassuk
7 1, VII | ajtót.~Reggel a két öregebb vendég eltávozott korán, vendégül
8 1, VII | mint valami békés sörházi vendég, csöndes jó éjszakát kíván,
9 1, XII | beszédet, vígan enyelegvén a vendég huszárok a pusztai néppel.~
10 1, XVI | a gróf, - én itt rendes vendég vagyok.~- Ugyan úgy-e? -
11 1, XVI | fölugrott, s kezeit az ifjú vendég vállára téve, mondá:~- Fiú!
12 2, VIII | jött, hol az egyik vidéki vendég azt vitatá, hogy az ország
13 2, VIII | megfordul, - s íme az új vendég nem egyéb, mint Bowring.~-
14 2, X | nagyságos asszony.~- De ritka vendég, András! - szól kedélyesen
15 2, XI | szemle végét érte, s a nagy vendég részt vőn egy megvendégelésben,
16 2, XII | megengedte!... - mondja a vendég egész biztossággal lépve
17 2, XV | hogy ő most már kellemetlen vendég a háznál, másnap menni akart,
18 2, XV | mindjárt megüti a guta.~A várt vendég azonban elmaradt, s bár
19 2, XVIII| házánál ki- s bejárt a sok vendég, még a cselédek közt is
20 3, II | azt gondolta, míg a sok vendég az étterembe megyen, a levest
21 3, II | ebédtől, meg kell enni, hisz vendég, - tehát hol is hagytuk
22 3, III | bántotta.~Midőn megszokottabb vendég jött a házhoz, azaz olyan,
23 3, III | háziasszony, - jaj de ritka vendég édes galambom, bizony százszor
24 3, III | eszébe.~Megérkezett a legelső vendég, - szétvált a néma csoport,
25 3, VI | azonban már csak úgy akadt vendég, ha a füredi háztulajdonos
26 3, VI | a fürdőnek, ha annyi úri vendég meglátogatta két hétre,
27 3, VI | hova mindenfelől tódul a vendég, s időtöltésül a kártyát
28 3, VI | honnét már kiindult a nagy vendég, mint azt néhány taracklövés
29 3, VI | elfoglalta helyét.~Megjött a vendég, körülnézte a látnivalókat,
30 3, VI | kis fürdőt ellepte a sok vendég s mint mindig, úgy most
31 3, VII | ősz földmívelő áll a három vendég előtt.~- Édes apám! - mondja
32 3, VII | hol az ünnepélyen kitűnő vendég vala, s mi azon ünnepélyek
33 3, VIII | kezdett, mikor pedig egy-egy vendég megbámulta a fiúnak eszét,
34 3, X | Pista volt a legutolsó vendég és látván, hogy a csárdában
35 3, X | kocsis volt az újon érkezett vendég, kik bámulva néztek egymásra
36 3, XI | megérkezett a nagy kínnal várt vendég.~- Megbocsátott! - mondja
|