Rész,  fejezet

 1      1,  III |         baj van, Jámbor András, hadd halljuk, miért jöttél?~-
 2      1,  IV  |      helybe Bowring úr, - hanem hadd halljuk, kit szokás megverni?~-
 3      1,  IV  |        szabados egész dühvel, - hadd veszlek kézre benneteket, -
 4      1,  VII |     nekem a nagyságos úr.~- Hát hadd halljuk, mi volt a kötelessége
 5      1,  VII |     vendégeim jőnek, - ilyenkor hadd szabaduljon ki egy-kettő
 6      1,  VII |         fogom a három vonást.~- Hadd halljuk egymásután mind
 7      1,  VII |       uramnak is parancsol; hát hadd lássak a dolgom után, mikor
 8      1,  VII |      valami sürgetős dolga van, hadd végezzen vele.~Mielőtt azonban
 9      1,  XI  |          ne mondja ki e szót, - hadd nyugodjék békével a halott;
10      1,  XVII|          ott kinn várakoznak.~- Hadd várakozzanak.~Erre kiment
11      2,  II  | méltóságos uram most kimondott, hadd nyugszom meg egy kicsit.~-
12      2,  IV  |        átkarolván a herceget, - hadd állok melléd, - hogy árnyékoldalad
13      2,  V   |   Állítsa ki őket, kapitány úr, hadd látom őket, - mondja a vezér
14      2,  VI  |         Add nekem az álomitalt, hadd szűnjék meg utolsó órám
15      2,  VI  | avatkozzunk az isten munkájába, hadd fogyjon, kinek meg van írva
16      2,  X   |   Barátom, - szólal meg a gróf, hadd szorítom meg a kezét! -
17      2,  XI  |  valamelyik kurta csárdazugban.~Hadd menjen szállására, holnap
18      2,  XIII|       csak lopja a könyveket, - hadd lopjak én is egyszer, nem
19      2,  XIII|         isten veled dicsőség, - hadd menjenek a szegény dalok
20      3,  I   |       közt ezek a legbátrabbak, hadd lássam, hogy ön mit tud? -
21      3,  III |       meg... maradjon ma nálam, hadd beszélgesse ki magát az
22      3,  IV  |         azt megmondom, úr vagy, hadd lássa meg más is, a szegény
23      3,  V   |            Várj már egy kicsit, hadd könyörögjek is legalább!~-
24      3,  VII |     uram, - én egyebet kérek.~- Hadd hallom, mit tehetek én is?~-
25      3,  VII |          Hol a dohányzacskóm? - hadd teszem el.~- Éppen bizony, -
26      3,  VII |         Nem én, nagyságos úrfi, hadd gyönyörködjék bennem az
27      3,  VIII|   tapogat, nem is zavarta, hogy hadd menjen az öreg lépést, talán
28      3,  VIII|       megint a kertben sétál.~- Hadd szaladjon szegény pára,
29      3,  VIII|    ilyen keserves képpel, hanem hadd örüljek, mondja meg igazán,
30      3,  IX  |      belőle, anyjuk, azért csak hadd el a búcsúztatót, azt más
31      3,  X   |      várjunk méltóságos uram, - hadd adjam meg a módját, - azért
32      3,  XI  |          felel rögtön a gróf, - hadd hallom, mit kíván?~- A méltóságos
33      3,  XI  |    hanem addig is isten velünk, hadd szorítom meg a kezét.~-
34      3,  XII |   dolgom is lesz ott még előbb, hadd végzem azt úgy, ahogy illendő,