Rész,  fejezet

 1      1,  I    |    elment, s dacára annak, hogy eddig majdnem mindennapi vendége
 2      1,  II   |         bemutatván azoknak, kik eddig nem ismerték: gróf Festetics
 3      1,  III  |        az esze annak is, akinek eddig nem volt.~Nézzétek, éppen
 4      1,  IV   |   szálfa között leereszkedék az eddig nem látott erdőnek mélyébe,
 5      1,  V    |    pedig az is tiszta kár, hogy eddig össze nem békéltünk.~- Hát
 6      1,  VII  |   vissza a dologra, mert András eddig elvégezte dolgát a vendég
 7      1,  VIII |     veszi oly korán észre, mint eddig az udvaron, hol egy vagy
 8      1,  VIII |         a kedves úrnő hihetőleg eddig már a kert árnyaiban kiáltja
 9      1,  XIII |       viselem, - véli Baltay. - Eddig, ha valami bolondot tettem,
10      1,  XIV  |          hogy ha már nem hitték eddig az istent, legalább kérdezősködjenek
11      1,  XVI  |         tiszt lesz; de minthogy eddig sem leltek illő módot megtudni,
12      1,  XVI  | megkezdődék, egymásból folyt az eddig nem ösmert eszmebőség, s
13      1,  XVI  |      minek párját nem hallottam eddig, s én kimondhatlan boldognak
14      2,  III  |        ki Baltayval jött, hanem eddig egy szót sem szólt, miből
15      2,  III  |         beszédet, azt mondja: - eddig van!~Az úr hihetőleg megértett
16      2,  IV   |   kipótolja zsiradékkal azt, mi eddig a fekete kenyértől mindig
17      2,  V    |       is csak elkeveredtünk még eddig.~- De hátha ma közelebb
18      2,  VI   |          mondja Pista, - ha már eddig elhordozott, majd a sírba
19      2,  VI   |         fiam?~- De már uram, ha eddig nem voltam koldus, ezután
20      2,  VI   |       nyögi a boldogtalan, - ha eddig elhordoztam, tovább nem
21      2,  IX   |        sem húznak ki belőlem.~- Eddig van?~- Nincsen több! - hagyá
22      2,  IX   |   dolognak; de lássa kend, ahol eddig nem tapogatott ki senki
23      2,  XII  |       Hat óra! - felel Csapó, - eddig már bizonyosan ébren van.~-
24      2,  XIII |      elhozta a napot, midőn egy eddig nem hallott nevű magyar
25      2,  XV   |    körültekintvén a házban, hol eddig konvencióból, ezután pedig
26      2,  XVI  |     kérdezget tőle annyit, mint eddig szokott, mikor az ifiúr
27      2,  XVIII|       mit arannyal fölmérni még eddig nem tudtak.~A költő fölvoná
28      3,  I    |        éppen ezért most már aki eddig el nem olvasta többször,
29      3,  V    |        is tud még, különben már eddig azt mondta volna: aztán
30      3,  VI   |       nem jelenti az estelit.~- Eddig már el is fogyott volna,
31      3,  VI   |       is van esze, s amit a fiú eddig egyenesen meg nem mondott,
32      3,  X    |          Szereted?~- Nem mertem eddig megmondani! - vallja be
33      3,  XI   |         átadtam?~- Megtartottam eddig.~- Barátom!... - szólal
34      3,  XI   |         Barátom! A mi szerepünk eddig tart, - a többi a fiatalok