Rész, fejezet
1 1, VIII | az állat az akadályokat többé nem veszi oly korán észre,
2 1, VIII | beugorjék a kertbe, honnét többé nincsen visszamenekülés;
3 1, IX | keményre töltvék, - nem érzi többé azt a gyullasztó ingert,
4 1, IX | órának emléke le nem marad többé emlékezetéről.~Odább, odább
5 1, IX | megrázhatta.~Lehetetlen többé szekéren maradni. Bowring
6 1, XI | nyelű ostoron, nem mert többé visszagondolni az elmúlt
7 1, XI | a szekérbe, mint amelyet többé nem akarna kézbe venni,
8 1, XVI | érinté valami, hogy nem bírt többé nyugalomban maradni, hanem
9 1, XVII | mondott szavait, melyeket többé visszahúznia nem lehetett,
10 2, IV | betört ellenség ellenébe többé nem használt egyéb, mint
11 2, VII | minthogy a két huszár nem tért többé vissza a táborba, a főherceg
12 2, X | András? - kérdi az asszony.~- Többé nem gyanakszik.~- András,
13 2, X | nagyságos asszonyom, - többé nem gyanakodhatik, még ha
14 2, XII | Csapó urat, hogy e helyre többé senkit sem ereszt.~Csapó
15 2, XIII | egyszer kiröppen ajkán a név, többé vissza nem tagadhatja, s
16 2, XIV | szűcs össze nem toldozza többé.~Az ablaknak egyik gombján
17 2, XV | kiérjen az országból, hol többé megmaradni nem akart ilyen
18 2, XV | így nem unszolom önt többé; fejezi be a beszédet, minthogy
19 2, XV | meghalt s így a titoktartás többé nem kötelezi, - de még a
20 2, XVII | ágyon, melyről felkelni többé nem fogok. Szerencsétlen
21 2, XVIII| mondogatván, melyek emlékéből többé ki nem mosódának.~Szívén
22 3, I | A vérteseket nem lehet többé tűzbe szorítani, mert aki
23 3, I | megriasztott nép nem jő vissza többé, s még nézője is alig akad
24 3, VII | is eljő!~- Nem kerülöm el többé...! (Itt egyet nagyot nyögött
25 3, VIII | tudománytok össze nem eszkábálja többé.~Mi érezünk ezzel, örömeink,
26 3, X | vagy!~Nem jutott eszébe többé a kocsma, megutálta a dicsőségtelen
27 3, X | vérére, hisz nem versenyezhet többé, - s midőn Pistával találkozék,
28 3, XI | melyeket látni alig lesz már többé alkalma: de a régiekből
29 3, XI | megint, - senki sem emlegeti többé, hogy elesett; csak az embert
30 3, XI | Alakjainkkal nem fogunk többé találkozni, sorsuk most
31 3, XI | az irodalom nem árva többé, - hanem egy harcos, mely
32 3, XI | Ledűlt a fa - árnyéka sincs többé, - elrothadt porát fogja
33 3, XII | hegyek nem puszta kőhalmazok többé, megelevenedett rajtuk a
|