Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |              a fejtől.~- Ahá!... már látom, hogy csalódik a herceg,
 2      1,  IV   |          bormérőbe visszament:~- Úgy látom, hogy ez egyik sem mer a
 3      1,  VI   |      kiáltják, előkereshetik vele.~- Látom már, édes leányom, hogy
 4      1,  VII  |       megmarad jövő esztendőre; mert látom, hogy a stibli, meg a bugyogó
 5      1,  VII  |       felpörköli magát.~- Hát én nem látom úgy-e? - mondja a hajdú.~-
 6      1,  VII  |      civakodás elfér benne; minthogy látom, ez pör, - s azt tartom
 7      1,  XI   |               s mindnek édes apja.~- Látom, öcsém, jól tart benneteket, -
 8      1,  XII  | mennyországot, édes néném asszony.~- Látom már, hogy elcsábítja katona
 9      1,  XIII |             másik, - de már csak azt látom, hogy nagyon sok bolondság
10      1,  XIII |       Ostorait nyomorult hazádon?"~- Látom! nagyon is látom! - kiált
11      1,  XIII |         hazádon?"~- Látom! nagyon is látom! - kiált föl Baltay.~- Menjünk
12      1,  XIV  |              tudott megfeledkezni.~- Látom, tanítja kend ezt a gyereket.~-
13      1,  XIV  |              mondja kend odább, mert látom, hogy akármi kínnal is elmondja
14      2,  I    |           hogy:~- Hallják kendtek, - látom én már, hogy az egész várost
15      2,  I    |               s azt mondja:~- De már látom, csakugyan elmegy ennek
16      2,  V    |              őket, kapitány úr, hadd látom őket, - mondja a vezér némi
17      2,  VI   |        hallanám, - mondja amaz, - de látom, ide egy pokróc nem elég.~-
18      2,  VI   |           bizony, édes lelkem; de én látom, oly magas az az ég, hogy
19      2,  VII  |            mondja derülten a nádor - látom, önöket nagyon sokáig hagyták
20      2,  X    |         hanem ez a harag emészt, - s látom, hogy vőm többet gondol
21      2,  XI   |                mondja Pista, - hanem látom a te egyik lábadat mégis
22      2,  XII  |               panaszkodék Csapó - de látom, hogy mától fogva olcsóbbért
23      2,  XVI  |        vagyok! - hagyja rá András, - látom a nagyságos urat is friss
24      2,  XVII |              s úgy beszélt a népnek.~Látom a roppant tömeget, a szószéket
25      2,  XVIII|              tehát ennivalóval is én látom el őket, - írja föl alispán
26      3,  II   |            ahogy most teszi, - hanem látom, megint fordít egy lapot
27      3,  IV   |             kétezer forintnál.~Végre látom, hogy csakugyan a kérdéses
28      3,  VII  |            szokatlan tréfával:~- Már látom, hogy a nagyságos úr is
29      3,  VII  |             a csontját, én pedig azt látom, hogy a padlásra felhordjuk
30      3,  VIII |       bolondítani az úrfi; hát én ma látom az úrfit legelőször az ablaknál?
31      3,  IX   |    misereatur mei, üssön agyon; mert látom, hogy nem érdemlek egyebet.~-
32      3,  IX   |              vegyen lélegzetet; mert látom, hogy megfullad, s ha kinyugodta
33      3,  XI   |         dolgába, - mondja az öreg, - látom, büntető keze hamarabb elérte,