1-500 | 501-906
Rész, fejezet
501 2, X | meg a gróf, hadd szorítom meg a kezét! - mondja, utána
502 2, X | de a gróf nem elégelte meg, azért mondja:~- Bátran
503 2, X | mondja:~- Bátran szorítsa meg, jó barátom, - méltó rá
504 2, X | tehettem.~- Csak azt mondja meg barátom, él-e még az az
505 2, X | teher lesz neki.~- Bocsásson meg neki az isten, én is megbocsátok! -
506 2, X | méltóságos uram, - jegyzi meg Pista, - engem akart meglőni
507 2, X | grófnét, hogy az is bocsásson meg neki...~- Szívemből megbocsátok! -
508 2, X | asszonyom, miért bocsásson meg neki.~- Tehát ellenem mást
509 2, X | mondja Pista, - azért ha meg akar neki bocsátani, méltóságos
510 2, X | meggyónta vétkét, - hiszem, hogy meg is bánta, mert maradt ideje
511 2, X | s én rá fogok találni, - meg akarom tudni, hogy jobb
512 2, X | ez a gyermek nem érte még meg, hogy a Baltayak közt békesség
513 2, X | Akkor nyugodtan halok meg.~- Akkor kár volna mindjárt
514 2, X | megtörténendőnek hitt, aludjunk, de meg ne haljunk addig.~~
515 2, XI | életveszedelemmel fognak meg, s néha napján oly temérdek
516 2, XI | építtetett föl, s ezen hordozá meg a nádori vendéget a zajos
517 2, XI | elkészíti, maga bámulja meg legjobban, s ne higgye el,
518 2, XI | megérkezett; a nap, az óra meg lőn határozva, de egyszersmind
519 2, XI | megye költségén jelenjék meg, és hacsak nem fél holt,
520 2, XI | egyszersmind tanulja meg minden panaszkodó ember,
521 2, XI | legérdekesebbet említjük meg, majdnem azon száraz szavakkal,
522 2, XI | egyébre nem lép, ne irtózzék meg a gyöptől, hisz a legnemesebb
523 2, XI | cseppje azért nemesedett meg, hogy a földön patakzott
524 2, XI | választott magának, kit jobban meg nem tisztelhettek, minthogy
525 2, XI | mindig kaláccsal él.~Higgyék meg, tisztelt olvasóim, nagyon
526 2, XI | a férfi nyugalommal hal meg, vagy a szenvedések alatt
527 2, XI | szenvedések alatt panasztalan áll meg; de mikor annyi ember zokogás
528 2, XI | szemet látunk, ne tagadjuk meg ezt a kis igazságot, - nagyon
529 2, XI | nádor odaérne, mi tartsuk meg először is a szemlét. Katonai
530 2, XI | között Meddig Józsit, az meg viszont Pistát.~Mindenik
531 2, XI | módra a sánta, - hogy ha meg nem iszom az orvosságodat,
532 2, XI | darabban vihessem el.~- Miattam meg nem halsz, - mondja Pista, -
533 2, XI | világra, miattam ne is halj meg.~- Elhiszem, te mondád! -
534 2, XI | Elhiszem, te mondád! - nyugvék meg a szabados - hanem egyet
535 2, XII | engedelmet nem ad.~- Legyen meg! - véli a herceg, rajzónnal
536 2, XII | Csapó úr egy létrát mászott meg, s a herceg által adott
537 2, XII | most nincsen időm. - jegyzi meg az öreg bosszúsan, egyszersmind
538 2, XII | egy ember.~- Csak aztán meg ne bánjuk, hogy e szigorún
539 2, XIII | ezt az olvasótársaságot meg kell magyaráznom már a jelenkor
540 2, XIII | elég az hozzá, valahol meg emlékeztem én arról, miképpen
541 2, XIII | tartanak, azzal jegyzik meg, hol hagyták az olvasást. -
542 2, XIII | jel; kedves írótársam vedd meg a kötelet, vagy vágd el
543 2, XIII | valamely újságban, hogy ilyen meg ilyen termetű, idejű és
544 2, XIII | közül mai napon alig van meg több hét darabnál s ha éppen
545 2, XIII | földnek másik oldalára, meg ne mondd itthon, hogy okosabb
546 2, XIII | elvesztél, ha az ég csodája meg nem ment.~Nézd, az első
547 2, XIII | elhagyott pad előtt állnak meg, s minthogy a hosszú séta
548 2, XIV | feketének mondják, kísértsük meg a rajzot, és minél feketébbre
549 2, XIV | esztendőnek, mely ő fölötte, ő meg annak alatta elsétált, nem
550 2, XIV | éppen az ember nem eszi is meg szívesen; de néha tart varjút,
551 2, XIV | hallott arról, hogy a bírót meg szokták kenni, tehát egy
552 2, XIV | tőle, így is alig marad meg a zsinór az attilán, és
553 2, XIV | ne legyen, bő ne legyen, meg lehessen fordítani, zsebek
554 2, XIV | választott, kinek még ezt is meg kellett mondani; hisz a
555 2, XV | mondja az orvos.~- Akkor meg hát éppen nem eresztem el
556 2, XV | legtöbbet civakodnod?~- Száz, meg száz helyett, barátom; képzelj
557 2, XV | kedvetlensége a vendéglátást meg ne zavarja.~Galiba szenvedélyes
558 2, XV | elmaradt.~- Barátom! - szólal meg az alispán, - én elég meggondolatlan
559 2, XV | tettem!~- Jó, tehát ne tartsa meg.~- Azt mondja ön?~- Én ezt
560 2, XV | prókátor vagyok...~- Én meg orvos... - szól közbe a
561 2, XV | esztendeig várok, ha addig meg nem hal,... nem őrzöm a
562 2, XV | Baltay ne Galibától tudja meg.~Egyszersmind elküldi a
563 2, XVI | meggyőződék, hogy valóban meg van az egész pör, s rögtön
564 2, XVI | hogy az átvételre jelenjen meg.~András Keszthelyen volt,
565 2, XVI | de mert a szorgalomnak meg kellett adni megérdemlett
566 2, XVI | neki a kalácsból?~- Én csak meg nem ettem előle, - dünnyög
567 2, XVI | András - tudom nem indulna meg a nap ítélet napig sem;
568 2, XVI | elmondá, mennyiszer csal meg a szem, hisz holdvilágos
569 2, XVI | most már csak nem indul meg kend?~- Nojsz itthon maradok,
570 2, XVI | Pesten egy húszasért néztem meg.~- Talán festett volt.~-
571 2, XVI | Talán festett volt.~- Üsse meg a kő, legalább a fösték
572 2, XVII | csak bizalmasan kereshetik meg a kórágynál, hogy búcsúzatlanul
573 2, XVII | foghatom be.~- Nos, mit látott meg a vicispán? - kíváncsiskodék
574 2, XVII | talán ez elfáradt kéz meg nem tagadja meg a végső
575 2, XVII | elfáradt kéz meg nem tagadja meg a végső szolgálatot.~Csapó
576 2, XVII | alkalmatlankodjam, tehát hallgass meg...~.....................................................................................................................................................~.....................................................................................................................................................~.....................................................................................................................................................~.....................................................................................................................................................~
577 2, XVII | emlékezetessé tőn.~Álljunk meg egy kissé, nézzünk körül,
578 2, XVII | keresztanyám öle védett meg tőle, míg bekísért bennünket
579 2, XVII | herceg éppen azon órában halt meg, melyben a levelet olvassa,
580 2, XVII | parasztot:~- Atyafi!... ki halt meg a faluban?~- Senki, nagyságos
581 2, XVII | nagyon olcsóért köszönjük meg, ha a harangot meghúzzuk
582 2, XVII | legtöbbször a jobbágy siratta meg.~Abban az időben Enyingen
583 2, XVII | Éppen azért mondom - jegyzi meg a szomszéd - mert én meg
584 2, XVII | meg a szomszéd - mert én meg református vagyok.~- Nem
585 2, XVII | tesz az semmit - nyugtatja meg őt az öreg Kajári, - hátha
586 2, XVII | ennek a hercegnek, s ha már meg nem fizethetem neki másképp, -
587 2, XVII | holta után így siratnak meg, az nem halt meg!"~
588 2, XVII | siratnak meg, az nem halt meg!"~
589 2, XVIII| életírása leghitelesebben meg van.~"Midőn Himfy szerelmeinek
590 2, XVIII| második kiadásban nevezi meg magát Kisfaludy, s attól
591 2, XVIII| ebben az országban nem volt meg a "Mi atyánkon" kívül imádság
592 2, XVIII| nagyságos úr nem állta volna meg szó nélkül a dolgot; mert
593 2, XVIII| Mielőtt oda mennénk, álljunk meg egy szóra.~Sokféle alakban
594 2, XVIII| koldust, vagy a zsidót ugatta meg, hanem azt a boldogtalant,
595 2, XVIII| cselédnek, ha a tekintetes címet meg nem szokta, - végtére cselédfogadáskor
596 2, XVIII| szalag tenyérnyire nőtt meg s ez a kis különbség először
597 2, XVIII| azután a búzaföldet ette meg, s ámbár a sok mosott szalag
598 2, XVIII| is beáll - ennyi maradt meg a régi vagyonból: - tekintetes
599 2, XVIII| közelgetett, s édes örömmel telt meg, hogy a fiú máris mennyit
600 2, XVIII| éppen ezen időben szaladta meg az országot.~Baltay előtt
601 2, XVIII| hazafiúi áldozatát nem vonja meg, - itt van a nádori levél,
602 2, XVIII| lesz, nagyságos uram!~- Én meg azt mondom, hogy nem sok, -
603 2, XVIII| most a jobb kezét, most meg a balt csókolná meg, s mikor
604 2, XVIII| most meg a balt csókolná meg, s mikor az úr az adományokból
605 2, XVIII| kiváló gondoskodással nézett meg mindent, hogy az utazónak
606 2, XVIII| mitől kopaszodott volna meg a többi!... okoskodik András,...
607 2, XVIII| félénkséggel nyúlt.~- Csókolja meg! - mondja hirtelen az öreg
608 2, XVIII| növendék fák bokrosíták meg a térséget, s az uraság
609 2, XVIII| kerülték el a házat, - jegyzi meg az úr, - nagy örömöm telt
610 2, XVIII| becsület az ifiúrnak, hanem meg is érdemlette, - bizonykolá
611 3, I | egészséges fölfogásában meg ne zavarják, s ne szedjék
612 3, I | legfölebb annyit tegyenek meg, hogy nyomassák újra azon
613 3, I | bolondíták, - s akit egy hazugság meg nem térít, megtéríti kettő.~
614 3, I | védelmére kelni, - s éppen azért meg nem akadályozhatá azt, mit
615 3, I | szétszórja, s a békét önmaga írja meg, - azt megszerezte neki
616 3, I | határozat, - s nem gondolá meg senki, hogy egy tábort szalasztanak
617 3, I | hogy a sereg után küldje.~- Meg nem akadályozhatunk semmit, -
618 3, I | föláldozása nélkül oldathassék meg a csomó, de azért a két
619 3, I | léptetett, Püspöky nem állhatta meg, hogy Kisfaludyt meg ne
620 3, I | állhatta meg, hogy Kisfaludyt meg ne állítsa egy szóra.~-
621 3, I | értem a politikát - mondd meg nekem, miért megyünk mi
622 3, I | menni.~- Barátom, - engem meg nem szalasztanak, - ezért
623 3, I | őrnagyon volt.~- Jobban nézzen meg az úr, - veti vissza Püspöky, -
624 3, I | hogy ne lássa, kit ölt meg, aztán áhítattal mondja: "
625 3, I | hogy annak horpadása ölje meg az embert.~Megállt a franciák
626 3, I | osztályparancsnok bámulva állt meg előbbeni helyén, s ha csak
627 3, I | sőt még az ágyú sem fogta meg, pedig sohasem maradt leghátul,
628 3, I | mert el akartam futni; most meg azért ígérnek százat, mert
629 3, I | betapasztani, azon kívül pedig meg volt törve a bizalom, s
630 3, II | akadt ember, ki már mégis meg akarta látni, hogy a kapát
631 3, II | embernek híre nem hiába futotta meg az egész országot.~A fáradhatlan
632 3, II | elő a kerületi ispán, ki meg sem álmodta, hogy a grófot
633 3, II | a füstöt.~A gróf aligha meg nem bánta az engedelmet,
634 3, II | gondoskodom magról.~- Én meg választóvizet hozok, - mondja
635 3, II | magot választóvízben mossuk meg.~Az ispán rögtön eltette
636 3, II | már vendégektől népesedett meg a kastély.~*~Amint az intézetből
637 3, II | fájdalmában, ha a cigányt meg nem állítja egy lázsiás
638 3, II | frisséből, s midőn a "csípd meg bogár az ingét!" harmadszor
639 3, II | méltóságos uram.~- No hát mond meg hamar, hova való vagy?~-
640 3, II | méltóságos uram, - nem mondhatom meg.~- Ha megmondod, megint
641 3, II | Akármennyiért sem mondhatom meg, drága méltóságos uram.~-
642 3, II | ágyúfödözetre.~- Tudtam, hogy meg fog halni mind a kettő,
643 3, II | a nevüket sem kérdeztem meg tőlük, pedig az egyik megígértette
644 3, II | Baltayt, ő már nem bírta meg azt a csavargást, hanem
645 3, II | szemüveget, hogy a házi rendet meg ne csonkítsa; de azt gondolta,
646 3, II | hanem utóbb a gróf unta meg a várakozást, és egy szédelgő
647 3, II | egy szédelgő inasnak súgta meg, hogy a nagyságos urat hívja
648 3, II | de már nem szabadulhat meg az ebédtől, meg kell enni,
649 3, II | szabadulhat meg az ebédtől, meg kell enni, hisz vendég, -
650 3, II | hogy egyszerre nem is látja meg az ember a végét, hanem
651 3, II | egyenesen a könyvtárba, meg sem gondolván, hogy a háziúr
652 3, II | azon tűnődött, hogy válik meg az öreg a könyvtől? minthogy
653 3, II | könyvtárban nem maradhatott meg tovább, sokáig tűnődött
654 3, II | mégis a könyvet nem veszik meg, hanem ahol elérhetik, -
655 3, III | akarja lekapni a szél, de jól meg van kötve a nyakán, s ámbár
656 3, III | egyetlen egy alak tartja meg rendes helyét leghátul,
657 3, III | irgalmas nótát.~Századok óta meg van velünk e nép, mely ha
658 3, III | hegedülés, s a dádét soha meg nem búsítja, hogy tizenkét
659 3, III | ragadozó állatnak, kopozza meg vele.~Tizenketten csavarognak
660 3, III | éppen alkonyat után álljanak meg az ablak alatt, mert az
661 3, III | melyet maga húz.~Előzzük meg a vendégeket, s mielőtt
662 3, III | egy nádfonásos székben ül, meg akarván kímélni a bélelt
663 3, III | asszony csak emberségből tűrt meg, már mikor az ablakból meglátta,
664 3, III | megharagszom, hogy soha sem békít meg... maradjon ma nálam, hadd
665 3, III | kivált ha férfi-ember, meg ne ítélje őt, tekintse úgy,
666 3, III | hanem azért senki sem hal meg, sőt mire a füst eloszlik,
667 3, III | föl ne tévedjen, - aztán meg ne lássam, hogy a majorság
668 3, III | én sem szeretem a csúzt, meg más sem! Na,... mért nem
669 3, III | hanem az asszony tegyen meg mindent! - patvarkodik a
670 3, III | volt, így volt, úgy volt, meg amúgy volt; mire némely
671 3, III | szóról-szóra venni, - nézze meg akárki azt a jó húsban levő
672 3, III | matrónát, hát hol látszik meg rajta a bú és a bánat, ha
673 3, III | s aki odább rúgta, azt meg fölpofozta, mielőtt mérgében
674 3, III | hatodik szó után, hogy izé: ő meg úgy tett, mint a diák, kitől
675 3, III | feketéjét a cseléd eszi meg, pedig nem búsulna, ha ebből
676 3, III | tűzzel, mintha most mindjárt meg akarna valakit pofozni) -
677 3, III | venni, hát a kömíveseknek, meg a téglavetőknek, hisz maholnap
678 3, III | dűl a tető, az isten áldja meg a kasznár urat, csak gazdálkodjunk,
679 3, III | csak az arc tükre mutatá meg a lelket, mely izgalmaitól
680 3, III | oltár előtt melléje állt, meg sem gondolván az akkori
681 3, III | kapván kopasz fejére.~- Már meg mit csinált uramöcsém, -
682 3, III | szentmihályhegyi remete, hogy neki is meg kellett halni, meg Lillának
683 3, III | neki is meg kellett halni, meg Lillának is?~- Szja, én
684 3, III | rajta.~- no hát nem halnak meg, kis húgom, - ígéri a költő,
685 3, III | Ennyivel nem elégszünk meg, - kapott újra szóba a háziasszony, -
686 3, III | Elek minden szó nélkül ölt meg, - folytatja a beszélő, -
687 3, III | öregasszony - már megint meg akarta ezt is halatni, hanem
688 3, III | még csúnya is legyen, azt meg nem engedjük.~- Amint parancsolják! -
689 3, III | üvegházi gyümölcs, nincsen meg a legnagyobb részben az
690 3, III | előre elkapni a szót, nézzük meg az öregeket, kik abban az
691 3, III | kérdezett a tiszttől, mondaná meg neki az okát, hogy ezt vagy
692 3, III | gondolkoznak, hallgassunk meg mást is.~- Tehát megosztoztak
693 3, III | másik csoportból valaki.~- Meg bizony, a nagyobbik kapta
694 3, III | lesz aztán az úr, a bátyja meg valóságos hajdú.~Ne zavarjuk
695 3, III | egy másik, - most mutassa meg, mit tud; aztán akkor elhiszem,
696 3, III | szerencséje volt, - nézze meg csak öcsém, mikor capáriznak
697 3, III | egyszeri zsidó nem vette meg a lovat, midőn a gazda úgy
698 3, III | dicsérte, hogy nyolc mérföldig meg sem áll; mert hisz ő csak
699 3, III | vigye! hanem ha már ezt meg nem vette, hogyan venné
700 3, III | nem vette, hogyan venné meg azt, mely a hosszú útnak
701 3, III | hallgatni, menjünk odább.~Ott meg diákul beszélnek, de azért
702 3, III | praxis kell oda, úri barátom, meg száz esztendős kalendáriom, -
703 3, III | s gazdáim kitűnők.~- De meg is érdemled, hogy te vedd
704 3, III | neki sem esett fájdalmára, meg az úrfi is azt mondta, hogy:
705 3, III | láthatják, aztán későn bánják meg, mikor már e csókról könyvet
706 3, III | ekkor még a makkfilkót, meg a piros dámát nem vették
707 3, III | persze, hogy nem fértek meg az asszonyok között s hogy
708 3, IV | megmondom, úr vagy, hadd lássa meg más is, a szegény a gazdagabb
709 3, IV | szegény a gazdagabb után él.~- Meg lesz velem elégedve, kedves
710 3, IV | megmondhattam, hogy nincs meg; de hogy mire kelt el -
711 3, IV | gondolkodjék helyzetéről, s tudja meg, mivel tartozik azon körnek,
712 3, IV | Festeticcsel is találkoztak, az meg még előbb Dunayval, kivel
713 3, IV | Dunayval, kivel abban egyeztek meg, hogy Martonvásárott a vendéglőben
714 3, IV | Kisfaludy regéit, s újra meg újra végig olvasta, s ilyenkor
715 3, IV | éppen azért olvasta el újra, meg újra, hogy el ne feledhesse.~
716 3, IV | aztán mindinkább nem fért meg a hang a szűk teremben,
717 3, IV | bizony csak barátságból fért meg.~A pohárkoccintás a nagy
718 3, IV | fiatalért nem mindig fordul meg, ha hangosan megmondja mit
719 3, IV | ettől pedig ha nem hízott is meg éppen egy arasznyira, de
720 3, IV | de nem is soványkodott ám meg vele.~Baltay már előbb fogatott,
721 3, V | hogy mosdatlan képét más is meg ne lássa; hanem azért édes
722 3, V | utolsó csizmadia sem tenné meg, hanem az öreg N... megtette,
723 3, V | csizmában is szeptemvir vagyok, meg csizma nélkül is!"~Az öregúr
724 3, V | öcsémet hoztam föl! - kezdi meg a beszédet Baltay azon gondolatban,
725 3, V | az emberség; - aztán te meg most már szeptemvir vagy!~-
726 3, V | most már szeptemvir vagy!~- Meg egyúttal hatvanhat esztendős
727 3, V | föl, mint hallom; engem meg szeptemvirré tettek; tehát
728 3, V | tehát a kukoricától, ha meg nem híztunk, bizonyosan
729 3, V | bizonyosan nem is soványkodtunk meg.~- De hát igazán magadhoz
730 3, V | minden tilalomé: hogy azt meg kellene szegni!~Kótaforgatás,
731 3, V | hogy az igaz.~- No hát tudd meg, ha másként nem hiszed, -
732 3, V | is szereti, ma vallotta meg nekem, mikor reggel velem
733 3, V | egy ütközetet nyert volna meg szoros kombináció után,
734 3, V | kételkedik benne, adjuk meg magunkat, fogadjuk el lett
735 3, V | de végre azzal nyugtatá meg magát, hogy itt nagy összegről
736 3, V | prókátor szükséges, hanem pap.~Meg kell ezt írni a nagyságos
737 3, V | méri vissza, azonban nézzük meg, hogy az öregúr mit csinált.~-
738 3, V | ide, úgy-e? - szólamlik meg az öreg a váratlan feleletre.~-
739 3, V | dolgokban járatlan, azt meg pedig, hogy Imre mit csinál,
740 3, V | össze, és hány békélt volna meg réges-régen, ha meg nem
741 3, V | volna meg réges-régen, ha meg nem volna bennünk az a furcsa
742 3, V | megvárjuk?~Jó barátim, fogadjuk meg, hogy minden ostobaságért
743 3, VI | megyei család, a veszprémiek meg is fürödtek ott, s egy pár
744 3, VI | megyek.~- Te! - szólítja meg őt a pajtás egész bizalommal
745 3, VI | eszméje még mesében sem volt meg, annál kevésbé a Balatonon,
746 3, VI | hogy az öreg nem elégszik meg az örömmel; hanem most szemben
747 3, VI | csak későn este találta meg, s minthogy tovább elmaradnia
748 3, VI | behozhatom megint.~- Egye kend meg maga!~- Hozzak sajtot?~-
749 3, VI | elgondolkozott, miképpen tudhatná meg legalább azt, hogy mennyit
750 3, VI | amit a fiú eddig egyenesen meg nem mondott, majd kimondatja
751 3, VI | számította ki ezt, amint tüstént meg is látja.~Imre készen lőn
752 3, VI | jegyzéket, melyben pontosan meg volt írva, hány ezer forintot
753 3, VI | mit az pápaszemmel néz meg.~Pontról pontra nézi a számadást,
754 3, VI | szónak micsoda összeg felel meg.~Végre már a legutolsóhoz
755 3, VII | hogy hajdanában jobb volt, meg azt is elhiszem, hogy jobb
756 3, VII | ennyit elhiszek, legalább más meg annyit higgyen el, hogy
757 3, VII | szabott ruha, más ember meg sem viselheti.~Halódni akart
758 3, VII | nyelvet beszélgetjük, - meg vagyunk mentve!~Miért esnénk
759 3, VII | egyik magyar a másiknak ásná meg vermét.~Volt egykor olyan
760 3, VII | magyar és ez is félve nyitá meg az ajtót, nehogy bátor ellenség
761 3, VII | pecsenyéjét bizonyosan más ette meg, legalább akit megdicsőít
762 3, VII | látott közelről ágyút?~- Meg is lőttek vele a franciák.~-
763 3, VII | szegény embert, csak az urat meg a papot.~- Már hisz nem
764 3, VII | Ejnye, hogy a fene verjen meg, - mondja amaz, - hiszen
765 3, VII | a grófét hagynád, a gróf meg a tiedet.~- Hátha összefognánk,
766 3, VII | édesanyám.~- Ki hallaná meg azt az átkot?~- Meghallaná
767 3, VII | fiatal berkenyefát láttak meg az országútról, jó pénzért
768 3, VII | Vedd le a süvegedet! - löki meg egyik paraszt a másikat,
769 3, VII | van.~- No hát ne mondjuk meg, hogy mennyit ér ez a három
770 3, VII | tehetek én is?~- Engedjék meg méltóságos urak, hogy én
771 3, VII | valahogy csak szétválnak, - mi meg menjünk odább.~Egy igénytelen
772 3, VII | vagyok! - mondja Kisfaludy meg sem hunyorodván, s ekképp
773 3, VII | kérem uraságodat, mondja meg tekintetes Berzsenyi Dániel
774 3, VII | ne az igazi okot mondja meg, mi nem egyéb volt, minthogy
775 3, VII | mondja nevetve, - higgye meg, Berzsenyi, tudom, hogy
776 3, VII | a gróf.~- Mivel érdemlem meg ezt a megtisztelést, méltóságos
777 3, VII | természetesen szó nélkül nem esett meg, tehát halljuk ezt a két
778 3, VII | ezt a munkát, ha András meg nem csudálja a dolgot, és
779 3, VII | levele, melyből Baltay újra meg újra azt olvassa, amit még
780 3, VII | növendékek kardala nyitá meg az ünnepélyt, aztán pedig
781 3, VII | hallgatóságot nagyon meglepte; de meg inkább az, hogy András leghátulról
782 3, VII | András leghátulról szólamlott meg, s azt mondja:~- Az bíz
783 3, VII | virágállványokat mászták meg, hogy a leültetést megláthassák, -
784 3, VII | fűzött koszorú előtt úgy áll meg, mintha oltárképet látna,
785 3, VII | úristen, midőn én azt köszönöm meg, hogy az úrfiban megadta
786 3, VII | Megelégszik velem, András bácsi?~- Meg, édes úrfi, - mondja az
787 3, VII | legjava szemet, - isten áldja meg az úrfit.~Nem lehet őszintébb
788 3, VII | a tarka vendégek közt is meg mert szólalni, midőn tudta,
789 3, VII | András gazda? - mondja meg nekem is!~- Nagyságos asszonyom,
790 3, VII | Legelőször is azt mondja meg barátom, hol lakik?~- Keszthelyen,
791 3, VII | mértéket venni őrnagy uram, meg az árát sem tudom.~- Majd
792 3, VII | oly komoly képpel, mintha meg akarna rá esküdni.~- Hát
793 3, VII | mert csak félig tagadta meg, nem úgy, mint az angol
794 3, VII | De hát miből bizonyítja meg ezt édes Ádám bácsi? - kérdi
795 3, VII | sem szakálla! - jegyzi meg a harmadik.~- Nekünk pedig
796 3, VII | pedig szakállunk is van, meg bajuszunk is! - mondja diadallal
797 3, VII | Horváth Ádám, - nevezi őt meg a kérdett, s egyszersmind
798 3, VII | névrokona Horvát István meg is cselekedett.~Még többet
799 3, VII | nagy hitnek nem térített is meg sokat, de hallgatni mindenki
800 3, VIII | gyümölcsöt sem terem.~Ki átkozná meg a tavaszt azért, hogy sokat
801 3, VIII | emberek vagytok, kísértsétek meg, tömjetek meg egy gyermekfőt
802 3, VIII | kísértsétek meg, tömjetek meg egy gyermekfőt minden tudománnyal,
803 3, VIII | oly panaszos hangon szólal meg, mintha csakugyan szívünkben
804 3, VIII | menjünk vissza, keressük meg azt a két gyermeket, kiket
805 3, VIII | esőnk volt elegendő, ma meg napos idő van; azt tartom
806 3, VIII | borjúk is...!~- Sántuljon meg valamennyi! - pattant föl
807 3, VIII | kérdezkedett, s íme már maga szólal meg.~- Bizony András, hallja
808 3, VIII | úgy állta el, hogy az öreg meg ne lássa azt, amit ő lát.~
809 3, VIII | öregnek útját állva, - már meg hol porosodott el? - kérdi
810 3, VIII | oda akart nézni, de András meg mindig útjában állt.~- Addig
811 3, VIII | megdöbbent.~- De még nem látott meg? - kérdi némi izgatottsággal.~-
812 3, VIII | Hallja az úrfi, engem meg ne ríkasson ilyen keserves
813 3, VIII | hanem hadd örüljek, mondja meg igazán, szereti a kisasszonyt?~-
814 3, VIII | hanem hát azt is mondja meg kedves úrfi, hogy a kisasszony
815 3, VIII | nem kellettem, a csúnya meg nekem.~Míg Imre Andrással
816 3, IX | talán módi-fejkötőt kívántál meg nagyon, hogy úgy apróra
817 3, IX | úgy-e?~- Bizony nem venném meg öt garasért az egész jussát,
818 3, IX | a két gyermeket ölnétek meg, erre persze nem gondoltak
819 3, IX | anyjukom, mert két óra alatt meg lesz az ítélet.~- Hát mondják,
820 3, IX | hogy a pört egyik se nyerje meg?~- Volna egy, - de mit használ
821 3, IX | utasítjuk őket, - ha valamelyik meg nem egyez, mégis csak ítéletet
822 3, IX | most az egyszer tegyen meg nekem is annyit, mennyit
823 3, IX | megnyeri újabb zavar, s ha meg nem nyeri, még nagyobb szégyen.~
824 3, IX | alássan, de nem is nyertük még meg, - mondja Galiba félájultan -
825 3, IX | neki, legalább emlegesse meg, hogy itt volt.~- De jó
826 3, IX | elhatározta, hogy Galibát kérdi meg.~- Tekintetes uram, ugyan
827 3, IX | azt; hanem nem is nyertük meg.~- Ilyen pört sem hallottam,
828 3, IX | az egyezséget próbálják meg.~- Nem éhes a tekintetes
829 3, IX | mint a kocsija kerekét, meg nem hájaztatta.~Galibát
830 3, IX | sem akart máshoz menni, meg mást sem magához hívni,
831 3, IX | mivel a pör Körmenden került meg, végre oda kívánt menni
832 3, X | bomladozó kéményt támasztotta meg, hogy valamikor agyon ne
833 3, X | a vihar.~Itt állapodott meg Meddig Józsi. A mogorva
834 3, X | s megrémülni látott ezer meg ezer embert, akkor a szilaj
835 3, X | egy gondolat: nézd, ezer meg ezer vitéznél vitézebb ember
836 3, X | a másikat, mert maga is meg mer halni; mondom, a legelső
837 3, X | megölni, gyalázattal hal meg.~Pista megint győztes maradt, -
838 3, X | elárultál? nézd nyugodtan halok meg!~Midőn Pistától elvált,
839 3, X | néha födetlen fővel állt meg a viharban, jól esett neki,
840 3, X | melynek gyengébb ágait tépi meg a vihar, maga pedig rendületlenül
841 3, X | rétege fölött.~Alig törték meg az utat, már ismét behordta
842 3, X | szalmát Pistának lovai ették meg, s míg az Keszthelyről megfordul,
843 3, X | megfordul, ilyen zivatarban akár meg is fagyhat.~Alig veté le
844 3, X | kegyetlen fájások rohanták meg, s majdnem elfásultan hevert
845 3, X | hogy az út közepén fagyunk meg valamennyien.~A szabados
846 3, X | embert az isten hidege vegyen meg, s az istálló sokkal tágasabb
847 3, X | hisz mi férfiak nem ijedünk meg a haláltól, akár ma érjen
848 3, X | rámázolhatták, - azonban próbáljuk meg, ha meg nem gyúl, - megfagyni
849 3, X | azonban próbáljuk meg, ha meg nem gyúl, - megfagyni akkor
850 3, X | hogy finom ingét próbálja meg letépni, tán az megfogja
851 3, X | de itt is András törte meg a csöndet levetvén hóna
852 3, X | erdőben a fa között fagyunk meg; mert nincsen mivel alágyújtsuk
853 3, X | ezzel a nyers fát tudom meg nem gyújtjuk.~- Hála légyen
854 3, X | méltóságos uram, - hadd adjam meg a módját, - azért menjen
855 3, X | nézzen körül a háznál, hogy meg ne fagyjanak.~András kihívta
856 3, X | annak kezét részvéttel fogta meg.~- Imre, - mondja az öreg, -
857 3, X | Hát aztán?~- Nem bánná meg, ha az úrfi a kisasszonyt
858 3, X | megszólítja az öreget.~- Most meg én faragok rovást! - mondja
859 3, X | azt a nagy pört, - gyújtsa meg kend azt, - de Kisfaludyt
860 3, X | kis lánnyal, kit ma ölelt meg legelőször s kezét Imréébe
861 3, X | végóra nagy későn mondja meg, édes jó barátom, hogy rövid
862 3, X | szeretteid úgy sirassanak meg, mint az enyéim most engemet. -
863 3, X | Senkire sem haragszik meg ezután nagyságos úr?~- Nem
864 3, X | már ezután nem mi rójuk meg, hallja kend; de a közvélemény.~~
865 3, XI | nagy csoportban indultak meg az erdőségnek, hogy a "Kenyeretlen"
866 3, XI | Barátom!... - szólal meg újra a szabados, - nagyon
867 3, XI | az öreg Baltaynak mutasd meg az írást.~- Korán lesz még,
868 3, XI | én, sem más! - nyugtatja meg őt a másik, megfogván bajtársának
869 3, XI | senkit, mondd, hogy bocsásson meg!~- Hisz itt van a csárdában.~-
870 3, XI | örült ennyit; minek ríkassam meg?~- Amint te akarod, pajtás,
871 3, XI | akarod, pajtás, nyugtatja meg amaz - tehát hazamenet.~
872 3, XI | boldogságát e helyen értem meg.~- Adós voltam vele; - mondja
873 3, XI | isten velünk, hadd szorítom meg a kezét.~- Nem lehet, -
874 3, XI | uram, - nem érdemlettem meg.~- A patvarba, - kinek szoríthatnám
875 3, XI | patvarba, - kinek szoríthatnám meg a kezét szívesebben, mint
876 3, XI | Nagyságos uram, - várjuk meg a holnapi napot.~- De én
877 3, XI | esett el, mindegy: kötözd meg. - Ha ló lenne, s a lovat
878 3, XI | ösmerem, - ő általa tudtam meg, hogy a pör a körmendi levéltárban
879 3, XI | találta el!~- Bocsásson meg neki a jó isten, én nem
880 3, XI | nemcsak nem átkozza el, de meg is bocsát neki.~- Tehát
881 3, XI | sánta ember?~- Kit úgy vert meg a sors, hogy az enyém helyett
882 3, XI | megeléglé e szenvedést, én meg is sokallom, én megbocsátok
883 3, XI | rakott, hogy szegény párákat meg ne ölje majd a hideg.~Magunk
884 3, XI | is megmondja, ha másképp meg nem hallgatják, - s midőn
885 3, XI | lovait most már nem ereszté meg oly sebesen, mint máskor,
886 3, XI | kocsira, s ezekkel adta meg a legutolsó tiszteletet,
887 3, XII | XII.~Fele enyém, fele meg a tied.~Olvasóm lámpája
888 3, XII | elalvófélben van, tán nem is látja meg a vékony fonalat, melynek
889 3, XII | férfiak levett kalappal álltak meg, utoljára pedig egyik sem
890 3, XII | véghezvinni akar.~Azonban meg kell még mondanunk, hogy
891 3, XII | még azért nem bolondultam meg.~- Nem is azért jöttem ide
892 3, XII | becsületes művész, - hanem mondja meg legalább, hogy miért kell
893 3, XII | csárda előtt.~- Tehát nézzük meg a sírt! - mondja Kisfaludy
894 3, XII | Uram, felét ő érdemlette meg!~*~A fonal vége itt van,
895 3, XII | röstelje fáradságát, kérdezze meg, s azt hiszem, feleletem
896 3, XII | munka szakadozottan jelent meg a "Magyar Sajtó"-ban, a
897 3, XII | nagy bárdolatlanság, az meg még nagyobb, hogy nálunk
898 3, XII | akartak gyógyítani, most meg nekünk estek a civilizációval,
899 3, XII | pedig, engedelemmel mondva, meg sem bolondul az ember, de
900 3, XII | sem bolondul az ember, de meg nem is aljasul el.~Ma talán
901 3, XII | még annyit sem tanultak meg otthon a nagy civilizációban,
902 3, XII | kávéhoz szokott, - tudja meg, hogy az alföldön hétszámra
903 3, XII | tisztelt urak, tanulják meg legalább azt a kicsit, amit
904 3, XII | még Kazinczy sem értette meg, mivel az Kishez írt leveleiből
905 3, XII | utána testvére Károly nyerte meg.~E történeti igazság kimondásától
906 3, XII | ezek nyomán emlékezhetnek meg rólunk.~Isten velük!~ ~
1-500 | 501-906 |