Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |          az ellenkező az igaz; de jaj volna a lány becsületének,
 2      1,  V    |        hogy egymást szeretik-e?~- Jaj, de sokat kérdez, húgomasszony! -
 3      1,  V    |           nem szeretik egymást?~- Jaj, még nem is tudjuk az egyiket,
 4      1,  VI   |   foglaljon az édes anya mellett.~Jaj, de nehéz olyan titkot megtudni,
 5      1,  VI   |     Olvassak valami történetet?~- Jaj, leányom, elég történet
 6      1,  X    |         míg a vadászállomáson egy jaj szóval az ifjú Baltay élettelenül
 7      1,  XIII |           tabuláris procurator.~- Jaj, - az az Árpád!... requiescat
 8      1,  XVII |   mindenfelé hirdették, miszerint jaj annak, akit nép közöl fegyverben
 9      1,  XVII | proklamáció, melyben azt mondják: jaj a föld népének, ha fegyvert
10      2,  I    |           csúszott, mászott; mert jaj volt annak, kit a kanászok
11      2,  I    |       keresztül látszik, különben jaj lett volna annak, ki azt
12      2,  VI   |        hogy hozzám férhessenek?~- Jaj! - szólamlik meg az asszony -
13      2,  VI   |       aztán nem kel fel többet.~- Jaj, az a háború! az a háború! -
14      2,  VIII |      meglátta, elordítja magát:~- Jaj, a gróf úr itt van - mire
15      2,  VIII |      vagyok, - méltóságos uram.~- Jaj, hát tetőled fél a többi.~-
16      2,  X    |    állhatván meg szó nélkül is:~- Jaj, be régen volt szerencsém
17      2,  XIII |        folytatást el ne tévessze.~Jaj azon könyvnek, melyet be
18      2,  XV   |     keresi, a másik alul, - aztán jaj neked szegény igazság; mire
19      2,  XVIII|      végtére nyavalyává fajult, s jaj volt a cselédnek, ha a tekintetes
20      2,  XVIII|    mutogatni kívánná az ember, és jaj annak, kit az apai és anyai
21      3,  I    |        itt is beteljesedett, hogy jaj annak a levesnek, amit sok
22      3,  I    |       elég hangosan azt mondja:~- Jaj, be nagy bolond ez e világ, -
23      3,  II   |          hamar, hova való vagy?~- Jaj, méltóságos uram, - nem
24      3,  III  |   ráadásul még urak is voltunk, - jaj de régen volt az.~Az országúton
25      3,  III  |         áradozik a háziasszony, - jaj de ritka vendég édes galambom,
26      3,  III  |         mondja ki nem fáradtan, - jaj, mi lesz már ebből a világból,
27      3,  VI   |         kártyázni akarók ültek.~- Jaj, - megint koldusok, - mondja
28      3,  IX   |       engem continue persequal.~- Jaj csak utolérné, domine, bizony
29      3,  X    |           A "kenyeretlen" csárda.~Jaj nektek farkasok, ha a "Kenyeretlen"
30      3,  XII  |        lehet hasznát venni; hanem jaj annak, melyet azért kell