Rész,  fejezet

 1      1,  III |    kirajzolja egész az utcaszélig, - íme, mondja nagyot lépvén, -
 2      1,  IV  |          Holvagy Pista, kinek nevét, íme megmagyaráztuk ma.~Mielőtt
 3      1,  VII |  megkopasztott csibét, ezen szóval: "Íme, itt van Plátónak embere."~
 4      1,  IX  |           hatalmával érjen célt, - s íme, hol a tömegből a szebbet
 5      1,  IX  |     megtapsolja, mint Coriolánt, - s íme megalázkodik az ember az
 6      1,  XI  |              szaladt ki ma reggel, s íme már a pára nem megy vele
 7      1,  XII |              oly jót talál ott, mint íme a pusztán.~- Na uram, ezt
 8      1,  XV  |            még lehet csodát látni, s íme, fejedelmünk már megmondá,
 9      1,  XVI | megmosolyogva, a munkát megnézték, s íme Torquato Tasso fordításában
10      1,  XVI |         átengedett, melynek másolata íme kezemben van, s a herceg
11      1,  XVI |          magunkat annak a Tolnainak, íme kisül, hogy ő a gróf, s
12      2,  IV  |       számlájával áll elő a fogadós: íme, meddig kísér el a földi
13      2,  IV  |             hogy a Lajtáig elment, s íme, hogy a Lajtán átmenni nem
14      2,  V   |            állna ki megbámulására, s íme csak kettőnek jutott e nagy
15      2,  VII |          sokáig hagyták búsulni, - s íme, most már örvendeni is csak
16      2,  VIII|             gróf, míg megfordul, - s íme az új vendég nem egyéb,
17      2,  X   |   gerjesztett magában Dunay iránt, s íme az elhamarkodásnak bizonyul; -
18      2,  X   |         ünnepnapon kell szárogatni s íme kijön egy fiatal szép menyecske,
19      2,  XIII|               okoskodjunk egy kissé. Íme, a legelső bekörmölés a
20      2,  XIII|    országszerte megemlegessenek? - s íme azon ország, melyben poétának
21      2,  XIII|              versét soha sem ír; - s íme, Magyarországon egy ember
22      2,  XIV |    hozzányúltak az ő portékájához, s íme már a kabátját sem leli,
23      3,  II  |           életben, megszólítsam, - s íme még a nevüket sem tudom.~-
24      3,  II  |    készakarva nem kereste senki, - s íme az öregúr két könyöke közé
25      3,  III |       hegedűszó mellett danolni? - s íme most oly jó ízűen elsiránkozik
26      3,  III |          érdemjel is van a mellén, s íme nagy csodálkozásunkra éppen
27      3,  VIII|          magára, nem kérdezkedett, s íme már maga szólal meg.~- Bizony
28      3,  VIII|            sem pedig a szomszédok, s íme most már kétségtelenül látja,
29      3,  XI  |           érdekes olvasmányt akar, - íme, nyársba van már húzva egy
30      3,  XII |               oldalzsebébe nyúlva, - íme ez arany érdempénz, ezt