Rész,  fejezet

 1      1,  IV  |      annyira harag a vége, mint a becsületes számvetése két kereskedőnek
 2      1,  IV  |         hallgatja, s elképzel egy becsületes boxot, hol a szabályok megvannak,
 3      1,  V   |      Siónak másik oldalán van egy becsületes komposszerátus, azaz, hogy
 4      1,  VII |        ezúttal nem lőn hivatalos, becsületes lelkében jókora megnyugvást
 5      1,  VII |         nyitva marad, hogy minden becsületes ember éjjel, nappal bejöhessen;
 6      1,  VII |        lévén tetőtől talpig olyan becsületes magyar ember, mint a bácsi
 7      1,  VII |          akkor lehet, mikor három becsületes ember összetalálkozik, s
 8      1,  VII |             miért? mert hisz ha a becsületes ember oly ritka nem volna,
 9      1,  XIV |           telik.~András ezt olyan becsületes képpel mondá el, és olyan
10      2,  II  |     megleli, vagy nyomra vezet. A becsületes megtaláló vagy útbaigazító
11      2,  II  |        megindulva, látván, hogy a becsületes hajdú oly nagy lélegzetet
12      2,  II  |          hogy nem magyar ember!~- Becsületes ember! - mondja lelkesülten
13      2,  II  |         is lenni, - hanem ennek a becsületes jó öregnek, kinek még a
14      2,  VI  |   áldásával eleresztvén Pistát, a becsületes két emberrel elment Keszthelyre,
15      2,  VI  |          hosszát megjárhatta, s a becsületes gazda egyszerű lelkében
16      2,  VIII|     professzor úr mily őszinte és becsületes ember, igen is, mint minden
17      2,  X   |  meghatottan hallgatá a dolgot.~- Becsületes ember! - kiált fel a gróf,
18      2,  X   |        kimenni a kapun.~- Éppen e becsületes ember hajlékából jövök,
19      2,  XVII|        oda.~Megszorítá a herceg a becsületes szolgának kezét, - jól esett
20      2,  XVII|        úgy marad annyi nyom, mely becsületes embernek ad annyi vigasztalást,
21      2,  XVII|      föláztathassa, mert érezte a becsületes ember, hogy egykönnyen el
22      3,  II  |        elveszett pénz, - hisz egy becsületes tisztnek ébersége egyetlen
23      3,  IV  |     tömegbe keverni, mert bármily becsületes embernek hitte is magát,
24      3,  VII |           elől vagyunk most.~*~Ha becsületes élő emberek nem mondanák,
25      3,  VII |        tálból cseresznyét enni. A becsületes ember odament; hanem már
26      3,  X   |           az osztaléka volt, mi a becsületes embernek mindenütt jut,
27      3,  XI  |     lehetetlen volt átmenni, de a becsületes falubeliek nagy csoportban
28      3,  XI  | szabadosnak:~- Nem feledkezem el, becsületes ember; hanem addig is isten
29      3,  XII |   megcselekedhetem; - okoskodék a becsületes művész, - hanem mondja meg