Rész, fejezet
1 1, I | csapat az Úri-utca felé ért, ugyanabba be is csavarodott;
2 1, V | alatt.~- Mondott szóból ért az ember, kedves urambátyám.~-
3 1, VII | bármennyiszer megállt, mégis előbb ért a kertbe, melynek sűrűjében
4 1, X | szügyével az elsőnek farához ért, - és hasonló helyzetben
5 1, XII | néppel.~Holvagy Pista most ért még csak a vigadozók közé,
6 1, XIV | mert az ostorhegy alig ért a töretlen vászongatyához, -
7 1, XIV | aztán nagyon is szívéig ért, - és végre azt mondja:~-
8 1, XVI | öreget, ki midőn az ajtóhoz ért, ismét megfordult a kísérőhöz,
9 1, XVI | mégis bolond ember!~Így ért az ember az igazságcsináláshoz!~~
10 1, XVII | fektében éppen legszélről ért a fölszél, - de aztán úgy
11 2, I | Már majdnem Petend alá ért4, midőn a falubeli kutyák
12 2, I | azért, midőn a kőhalmazhoz ért, azt mondja az építőmesternek:~-
13 2, III | volt.~Midőn a szobaajtóhoz ért, az őt követő cselédhez
14 2, VI | sok rossz ágynál többet ért.~Midőn aztán elhelyezék,
15 2, VI | mondva!~- Ahhoz kend nem ért; - riadt föl az orvos, -
16 2, VIII | Csakhogy szerencsésen ide ért ön, - s ha parancsolja rögtön
17 2, X | Amint a belső szobákba ért, a grófnő kis lányát tartá
18 2, XVI | Baltaynak embere Körmendre ért, és átadta a levelet Csapó
19 2, XVI | őriznek.~A megbízott haza ért, Baltay végig nézé az irományokat,
20 2, XVIII| végre midőn a versekhez ért az öreg, nem talált egyéb
21 2, XVIII| midőn Kisfaludy a kocsihoz ért, s a hágcsón fölkapaszkodék,
22 3, II | midőn a gróf e tételhez ért, s odasúgta a grófnak, hogy
23 3, II | alatt a fogat azon határba ért, hova éppen szándékozott;
24 3, V | asszony ezen mondásig még nem ért, kétségtelen, hogy még többet
25 3, VII | nap, mikor a gróf Niklára ért, illetőleg a határba s a
26 3, VII | midőn Berzsenyi a kapuig ért, látta a grófot, ki most
27 3, VII | még, addig pedig a kertbe ért már az egész társaság, hogy
28 3, XI | és a hű barát a csárdához ért; de nagyot csudálkozott,
|