Rész, fejezet
1 1, I | lehetetlen.~- Vagy elgondolja, milyen nagy úr lehet az, ki ott
2 1, I | beszélgethetnék vele,... képzelem, milyen okosan beszél, - én felelni
3 1, III | herceg, ez paraszt szokás, ki milyen ember a maga viseletében,
4 1, XI | azon nyugodott meg, hogy milyen szépen kigondolta az úristen,
5 1, XIII | megint elragadt.~- No lássa, milyen engedelmessé tesz húgomasszony, -
6 1, XIII | legjobban bebizonyítja, milyen nagy szerencse, ha nem értjük
7 1, XIV | keszthelyi grófét is, - milyen derék nagy urak azok, hogy
8 1, XIV | azért a hitvány jószágért milyen hirtelen megtanult huszonnégy
9 1, XVI | esze, aztán állna elejbénk, milyen szívesen követné az apróbb
10 2, I | helységet kerülgetett volna.~Milyen szerencse, hogy az a Keszthely
11 2, I | lódoktor.~- Na lássa az úrfi, milyen szerencsés az édes papája,
12 2, II | dolog az az írott betű, milyen nagyot csudálkozott az az
13 2, III | fölfelé jobban meglátszik, milyen nagy már csak a torony is.
14 2, V | V.~Két ember a gáton.~Milyen szerencse, hogy a teremtő
15 2, VI | vele, s elgondolá, hogy milyen nagyon félhet az ellenség,
16 2, VI | be Pécsre.~Nem mondom el, milyen volt az elválás; hisz alig
17 2, IX | azon, hogy a vörös nadrágon milyen szép almás foltok vannak,
18 2, IX | iszapba pottyanna, vajon milyen lenne akkor?~Imre mindig
19 2, X | mondja a grófné, már milyen nagy lányom van, ma holnap
20 2, X | férjhez kell adni, úgy-e milyen nagy gond?~- Soha se búsuljon
21 2, XVIII| alispán, - hogy a nemzet milyen erőt fejt ki.~- Aki eleven,
22 3, III | forintjával van kevesebb?~Milyen kár, hogy hangosabban nem
23 3, VII | egyenlőkké, - nézd ez a két gróf milyen derék magyar ember, - aztán
24 3, VII | szégyenemre azt mondanák, hogy én milyen vén szamár vagyok, s az
25 3, XII | a költőpénz közé való, s milyen szépen odaillik a széles
26 3, XII | beszélünk! hát még a népünk milyen vad faj lehet?~De kár, hogy
27 3, XII | birkatürelemmel hallgatjuk, milyen vadmarháknak kürtölnek bennünket,
|