Rész, fejezet
1 1, IV | az igaz; de jaj volna a lány becsületének, ki a nagy
2 1, VI | fogja megkérdezhetni, de a lány sem fogja megmondani; de
3 1, VI | s ott megnyugodjék, s a lány kényelmes helyet foglaljon
4 1, VI | édesanyám? - kérdi szeretettel a lány.~- Rám férne, kedves lányom, -
5 1, VI | történet az egész! - felel a lány: édesanyám özvegyasszony,
6 1, VI | úgy-e anyám? - mondja a lány, bizalmasan anyjára nézvén,
7 1, VI | s nem gyanítva, hogy a lány is észrevette, hogy az öreg
8 1, VI | meglepetten állt meg, valamint a lány is, kit e meglepetés anyja
9 1, VI | Nem, anyám! - szól a lány alig hallhatólag, - ez a
10 1, VI | mondja az anya, látván a lány szörnyű pirulását.~Felelet
11 1, VI | pirulását.~Felelet helyett a lány anyjára nézett, mint az
12 2, VI | nem marasztom! - mondja a lány kötényébe takarván el a
13 2, X | csókolván, mi alatt a kis lány bajuszába kapott, s a kis
14 3, III | volt elmondva, s a növekedő lány önkénytelenül megbámulta
15 3, III | dologhoz illő volt.~Néha a lány akkor volt az öregasszony
16 3, III | ládafiókba söpré, s mire a lány a nagy keresésből visszatér,
17 3, III | átvert rokolya volt, mit a lány még idáig sohasem látott,
18 3, III | kegyesen megengedte, hogy a lány addig csüngjön rajta, meddig
19 3, III | kérem alássan, makacs kis lány ám az, - okoskodik Kisfaludy
20 3, III | hogy:~Baltaynénál eladó lány van.~~
21 3, V | másik fele pedig az, hogy a lány is szereti, ma vallotta
22 3, VII | Baltay közelebb hajolt, s a lány elébe tartá a levélkét,
23 3, VII | bátyjára nézni, - valamint a lány is reszketve nyúlt a koszorú
24 3, VII | annyira bátorítá, hogy a lány a koszorút átnyújthatta,
25 3, VII | erejét összeszedvén, hogy a lány arcán a búcsúszónak hatását
26 3, VIII| ezt nem bánná; de hogy a lány kikosarazza a fiút, ezt
27 3, VIII| kivesz, s mellére tűz fel.~A lány várni látszék, s midőn Imrét
|