Rész, fejezet
1 Mon | megint több; - hanem azért kérek mindenkit, hogy puszta hazafiságból
2 1, IV | azért magyarázatot sem kérek.~- Na, ispán úr! - mondja
3 1, XVI | mi odaérünk.~- Engedelmet kérek, - mondja a gróf, - de ott
4 1, XVI | fordulva, - most már engedelmet kérek, hogy szíves meghívását
5 1, XVII| bosszús utasítás.~- Engedelmet kérek, méltóságos uram, - két
6 2, I | valamivel nagyobb helyet kérek.~- Kifeledtem valamit? -
7 2, I | építőmester a grófot.~- Engedelmet kérek, igenis, - mondja a gróf, -
8 2, II | Méltóságos uram, engedelmet kérek, még odább is tart ám a
9 2, VIII| alá, - ezerszer engedelmet kérek, igen is, hogy ilyen korán
10 2, VIII| még egyszer engedelmet kérek igenis.~De hiába védelmezte
11 2, VIII| méltóságos uram,... engedelmet kérek! - teszi hozzá később a
12 2, XI | a szabados - hanem egyet kérek.~- Ha elbírom, kettőt is
13 2, XII | akart menni.~- Bocsánatot kérek, - mondja Csapó, - ide már
14 2, XII | alispánt, - negyedórai türelmet kérek, míg felöltözködöm.~- Szabad
15 2, XII | levéltárba lépjen.~- Ezerszer kérek engedelmet - mondja Csapó.~-
16 2, XII | hiszem; hanem engedelmet kérek, - mondja odább a szigorú
17 2, XII | befejeztetnék; mert...~- Bocsánatot kérek, - nekem most nincsen időm. -
18 2, XIII| kezébe kerekedett.~Engedelmet kérek egy kis kitérésért, de ezt
19 2, XV | áll hatalmamban; de egyet kérek tőled.~- Mi lenne az? -
20 3, III | aki itt van?~- Bocsánatot kérek, kedves asszonynéném, -
21 3, III | asszonynéném, - engedelmet kérek, - hanem máskor nem cselekszem.~-
22 3, IV | Kisfaludy Sándor.~- Engedelmet kérek, - szól lehangoltabban a
23 3, IV | elokkupálták (engedelmet kérek e diák szóért, rettenetes
24 3, V | kellett; mert hisz, engedelmet kérek, van-e a nőnek nagyobb élvezete,
25 3, VII | méltóságos uram, - én egyebet kérek.~- Hadd hallom, mit tehetek
26 3, VII | segíthetek.~- Magamért soha sem kérek, őrnagy uram, koldus pedig
|