Rész, fejezet
1 1, IV | herceg, - csak bátran, semmit se félj.~- Nem félek én, kegyelmes
2 1, VII | hogy azt kívülem senki se vehesse ki?~- Ugyanannyi
3 1, XI | kolompot levette, hogy még az se lármázzék utána, midőn a
4 1, XI | becsületét!~- Hát kendnek se mondjam meg?~- Nekem sem! -
5 1, XI | hisz, - véli András, - azt se higgye nagyságos uram, amit
6 1, XVII | sajátszerű formába önti, hogy se él, se keserűség ne maradjon
7 1, XVII | formába önti, hogy se él, se keserűség ne maradjon benne.~*~
8 2, I | bácsi, mi miattunk akar meg se építsék.~- No de hát miért
9 2, II | nagyságos asszony.~- Soha se vesződjék vele, nagyságos
10 2, II | nyugtatni önmagát.~- Semmit se féljen úrfi, - bíztatja
11 2, III | szaporán.~- Azért akar meg se mozduljak, úgyis tudom,
12 2, IV | hátra ne fuss.~- Na úgy se baj, - mondja a cigány -
13 2, VI | lábadat elvágják.~- Soha se vesződjenek az urak vele, -
14 2, VI | De hát az otthon valók?~- Se baj, édes fiam, - legalább
15 2, VII | elegendő arra, hogy én se kételkedjem.~- Nem vagyok
16 2, VII | meg Batthyányi.~- Semmit se mondjon herceg! - mondja
17 2, X | milyen nagy gond?~- Soha se búsuljon azon a méltóságos
18 2, XI | kigondoltak, az aranyat pedig se hosszában, se vastagában
19 2, XI | aranyat pedig se hosszában, se vastagában ne kímélje, legalább
20 2, XVI | úgy lesz, - hanem azért se baj, - mert én láttam elég
21 2, XVIII| utazónak kényelméből mi se hiányozzék.~Imre még ekkor
22 3, I | emlékezetes napot a franciák se feledhessék el, végig nyargalt
23 3, V | használt sokról; és semmit se essünk kétségbe, a szeptemvir
24 3, V | leeresztvén a rovást.~- Soha se röstellje a fáradságot,
25 3, IX | annak, hogy a pört egyik se nyerje meg?~- Volna egy, -
|