1-500 | 501-814
Rész, fejezet
501 2, X | méltóságos asszonyom, - mondja Pista, közelebb lépve, -
502 2, X | vittem haza szegény párát, - mondja Pista.~- Most emlékszem
503 2, X | az ember?~- Éppen az, - mondja Pista, - azért ha meg akar
504 2, X | észre, s Andráshoz közeledve mondja:~- Lássa, András, ez a gyermek
505 2, X | Baltay, mire András azt mondja - előbbi gondolatát fonogatván,
506 2, XI | minthogy Keszthelyen, mint mondja, sohasem volt életében,
507 2, XI | szabados.~- Elevenen, pajtás, - mondja Pista, - hanem látom a te
508 2, XI | pajtása mellé?~- Pista! - mondja a hídvégi végig borsózva
509 2, XI | terelje ezt is.~- Pista! - mondja megint a szabados, - azt
510 2, XI | Miattam meg nem halsz, - mondja Pista, - élj, ameddig tudsz, -
511 2, XI | Halotti bizonyítvány! - mondja magában a nádor, s nagy
512 2, XI | berukkoltam.~- Most már értem! - mondja aztán utána a nádor, rögtön
513 2, XII | Alszik még a herceg, - mondja az alispán - tehát - nem
514 2, XII | Hát ki tartsa, ha ő nem? - mondja Csapó némi bosszúsággal. -
515 2, XII | menni.~- Bocsánatot kérek, - mondja Csapó, - ide már nem ereszthetek
516 2, XII | Még a nádorispánt sem! - mondja hivatalos kérlelhetlenséggel, -
517 2, XII | bebocsátani.~- Azt elhiszem! - mondja rá a herceg mosolyogva, -
518 2, XII | herceg megengedte!... - mondja a vendég egész biztossággal
519 2, XII | Ezerszer kérek engedelmet - mondja Csapó.~- Talán most sem
520 2, XII | hanem engedelmet kérek, - mondja odább a szigorú lakat, -
521 2, XII | hát majd hozok írást! - mondja bosszúsan az alispán, újra
522 2, XII | herceg is kinézett.~- Nos, - mondja a herceg jó ízűt nevetve, -
523 2, XII | Hozom az engedelmet, - mondja az alispán. Csapó helyreigazítá
524 2, XII | eldobja.~- A világért sem! - mondja a levéltárnok, - ez bizonyítványa
525 2, XII | szóról szóra elhiszi! - mondja az öreg, s az alispán megnyugvék,
526 2, XII | Ezt a pört jól ismerem - mondja az alispán.~- Nem lehetetlen! -
527 2, XIII | elpirul, mosolyog, fönnhangon mondja: "tudtam!..." (Persze, hogy
528 2, XIII | helyet foglalának.~- Uram, - mondja Bowring - olvasta ön Himfyt?~-
529 2, XIII | közönséges ember.~- Barátom! - mondja az angol némi gondolkodás
530 2, XIII | megnevezze magát?~- Talán. - mondja Dunay a padon feledt iratcsomót
531 2, XIII | reá.~- Adja ide, kérem, - mondja Bowring, s oldalzsebéből
532 2, XIII | Bowring.~- Egy iratcsomót! - mondja Kisfaludy.~- Ez az? - kérdi
533 2, XIV | nőtelen embernek senki sem mondja: "Menjen ki az úr, csizmáján
534 2, XIV | Vigye el az ördög!" - mondja a goromba inas, - ki most
535 2, XIV | elbúcsúzáshoz, mert éppen most mondja:~"Bár csak már egyszer hazahozná
536 2, XV | utóbb az alispán azt mondja:~- Nem eresztem el az urat.~-
537 2, XV | szeretném, ha maradhatnék, - mondja az orvos.~- Akkor meg hát
538 2, XV | lovakról beszélt és utóbb azt mondja:~- Saját kedvéért válogatta
539 2, XV | szántam őket.~- Az már más! - mondja az orvos, - így nem unszolom
540 2, XV | legyek; mert tudod barátom, - mondja a prókátor - hogy mi szegény
541 2, XV | Megállj barátom, - mondja az alispán, - Baltayt mondál?~-
542 2, XV | Legfölebb Ádámról, - mondja Galiba, - minthogy Noéig
543 2, XV | genealogiáját.~- Furcsa - mondja az alispán - a Baltay contra
544 2, XV | levéltárban van!~- Ha ott van! - mondja Galiba egész hidegvérűséggel,
545 2, XV | előtt mentek el, Galiba azt mondja az alispánnak:~- Barátom,
546 2, XV | áruk?~- Tied a négy ló! - mondja Galiba, kezet nyújtván az
547 2, XV | megalkuszunk, barátom! - mondja az alispán.~- Megalkudtunk,
548 2, XV | Az nem bizonyít semmit, - mondja az orvos, - mert a vénasszonyok
549 2, XV | gyanítom. Édes barátom! - mondja az alispán, - szavamat visszahúzni
550 2, XV | az orvos.~- Orvos úr, - mondja a prókátor, - beláthatja,
551 2, XV | tehát ne tartsa meg.~- Azt mondja ön?~- Én ezt nem preskribálom, -
552 2, XV | ezt nem preskribálom, - mondja az orvos, hanem tehet ön,
553 2, XV | akadályozza.~- Barátom! - mondja Galiba, - én prókátor vagyok...~-
554 2, XV | nem mondta ezt mindjárt? - mondja fölkacagva az orvos.~- Ah,
555 2, XV | derültségnek.~- Orvos barátom, - mondja Galiba, - ön okos ember.~-
556 2, XV | Vagy tizenöt esztendeig! - mondja az orvos elég érthetőleg,
557 2, XV | beültetni?~- Barátom, - mondja Galiba karon fogva az orvost, -
558 2, XV | cselekszem!~- Annál jobb, - mondja az ügyvéd, - én most elmegyek,
559 2, XV | én nem haragudnám érte, - mondja Galiba, - mert azt csak
560 2, XV | barátom?~- Szóról szóra! - mondja az orvos, elnyomván indulatát,
561 2, XV | szüksége sincs.~- Annál jobb! - mondja Galiba körültekintvén a
562 2, XVI | Baltay-pörért jöttem! - mondja a megbízott elég világosan,
563 2, XVI | valamennyi között.~- Tudtam! - mondja Baltay duzzogva, - hogy
564 2, XVI | parancsolta a nagyságos úr, mondja András kiterítve az oskolai
565 2, XVI | volna.~- De nem lett volna - mondja András - kérdeztem én azokat
566 2, XVI | vannak.~- No csak azt lesse - mondja az öreg - hogy én medvék
567 2, XVI | maga tud; hanem már is azt mondja ám az úrfi, hogy majd ezután
568 2, XVI | tisztelendő urat.~- A manót? - mondja nevetve Baltay, ki nem igen
569 2, XVI | elgondolkodván, később azt mondja:~- András!~- Tessék parancsolni!~-
570 2, XVII | következett.~- Öreg barátom, - mondja a herceg, - búcsúzni jött
571 2, XVII | Hibáztam, nagyon hibáztam, - mondja a herceg keserűen, - sem
572 2, XVII | Adjon tollat és papírt, - mondja a herceg összeszedve a végerőt, -
573 2, XVII | Senki, nagyságos uram! - mondja a paraszt, levévén nagy
574 2, XVII | egész, nagyságos uram - mondja szomorúan a paraszt, - hogy
575 2, XVII | Mert igazat beszél! - mondja Bocsor gazda, a mostani
576 2, XVII | Hisz kend pápista! - mondja a másik.~- Az vagyok édes
577 2, XVIII| aztán elhallgatom estig! mondja András az aranyos mentét
578 2, XVIII| csak nem fogadjuk őket! - mondja Baltay.~- Attól függ, -
579 2, XVIII| Beváltjuk, alispán úr, - mondja lelkesülten az öreg, - háromszáz
580 2, XVIII| Isten úgyse, sok lesz, - mondja az alispán, - ennyit nem
581 2, XVIII| kívánunk.~- Alispán úr! - mondja Baltay, - ki van rám vetve,
582 2, XVIII| itt maradjon az úrfi, - mondja András Imrének, - jól vigyázzon,
583 2, XVIII| kövesse bátyja nyomdokait, - mondja Kisfaludy a még gyermek
584 2, XVIII| nyúlt.~- Csókolja meg! - mondja hirtelen az öreg András
585 2, XVIII| érinték, éppen midőn azt mondja Kisfaludy egészen tréfálva:~-
586 2, XVIII| elválási körülményekre célozva mondja, - láttam, Imrét megcsókolta.~-
587 2, XVIII| mit eltagadni, tehát azt mondja:~- Észrevette kend, mikor
588 3, I | hoztam, fönséges uram, - mondja a buzgó hivatalnok, - hanem
589 3, I | parancsolatjának engedelmeskedjék ön - mondja a szóba kapva Kisfaludy
590 3, I | Elhibázott okoskodás - mondja a másik szavazó, - szét
591 3, I | elhinni.~- Kisfaludy! - mondja a nádor, közelebb mozdítván
592 3, I | csapás elérkezett, megint azt mondja:~- Kisfaludy! - Magyarország
593 3, I | állítsa egy szóra.~- Sándor! - mondja a kemény katona, - én csak
594 3, I | állok, - Isten veled! - mondja Püspöky félbeszakasztván
595 3, I | a hajdúja volt előbb? - mondja újabb gúnnyal amaz.~Erre
596 3, I | botot, s egész nyugalommal mondja:~- Most megmutattam az úrnak,
597 3, I | hadseregtől, Püspökynek pedig azt mondja:~- Holnap megkapja ön a
598 3, I | egy jámbor barát remegve mondja szomszédjában álló főnökének.~-
599 3, I | csináljak?~- Lőni fog, amice! - mondja megadva magát a másik, látván,
600 3, I | vagyunk, nem tehetünk róla, - mondja bánattal a barát, és a franciák
601 3, I | ölt meg, aztán áhítattal mondja: "requiescat in pace."~A
602 3, I | lássam, hogy ön mit tud? - mondja a parancsnok egész dühösséggel,
603 3, I | gazember, ha nem futsz! - mondja megint a tiszt, mire aztán
604 3, I | belőle, és elég hangosan azt mondja:~- Jaj, be nagy bolond ez
605 3, I | nézvén a rút sebeket, azt mondja környezetének, mely a francia
606 3, I | az ígéretnek nem hisz! - mondja rá valaki.~*~- Ne szomorkodjunk, -
607 3, II | azonban egész nyugalommal mondja:~- Igenis, kérem alázatosan,
608 3, II | parancsolja méltóságos uram, - mondja az ispán, - majd gondoskodom
609 3, II | meg választóvizet hozok, - mondja a gróf.~- Minek választóvíz,
610 3, II | Igaza van ispán úr, - mondja a gróf mentéjének oldalzsebéből
611 3, II | ispánnak odanyújtván, azt mondja: "Addig is, ispán úr, míg
612 3, II | legkevésbé, ezért Baltaynak azt mondja Püspöky:~- Nos, kételkedhetik-e
613 3, II | szót, mire megnyugtatásul mondja Püspöky.~- Még obsitot is
614 3, II | Itt egy bizonyítvány! - mondja Kisfaludynak a bejövő Püspöky, -
615 3, II | Bizonyosan meghalt, - mondja Püspöky - hisz emlékezhetel
616 3, II | már magam is elfeledtem, - mondja Püspöky - csak azt tudom,
617 3, II | már én sem emlékszem, - mondja a cigány, - hanem Holvagy
618 3, II | Gellérthegy olyan magas, azt mondja a cigány, hogy egyszerre
619 3, II | úton többen is beférnek! - mondja, benyitván a könyvtár karzatára,
620 3, II | házigazdának derült arccal mondja:~- Már nincsenek ott a könyvek!~-
621 3, II | Nem adom száz lóért, - mondja a gróf - aki a könyvet ellopja,
622 3, II | Bizalmasabb körben később azt mondja Festetics:~- Nem bánom,
623 3, III | mikor valaki annyit darál, - mondja fönnszóval, aztán hogyan
624 3, III | gyöngeség.~- Te Trézsi! - mondja a kulcsárnénak, - nyitva
625 3, III | nekik!... Most elmehetsz! - mondja tovább, de el ne felejtsd,
626 3, III | fordultam addig, míg te egyet! - mondja ki nem fáradtan, - jaj,
627 3, III | ablakok mégis nyitva vannak, - mondja a hibakereső, meglátván,
628 3, III | földhöz verni; mert azt mondja, hogy ily veszekedő teremtést
629 3, III | szóra, például egyik azt mondja minden hatodik szó után,
630 3, III | kezdi, s a többit is addig mondja, míg az igazira talál.~Ez
631 3, III | Minek is hozta kasznár úr, - mondja a nagyságos asszony a tisztnek,
632 3, III | húsra való sem marad! - mondja nehéz szívvel, s mintha
633 3, III | Látod, édes lányom, - mondja némi bánattal, - neked is
634 3, III | gondoltam valamit édes lányom, - mondja enyhébben - majd vadászok
635 3, III | vedd föl, édes lányom! - mondja az öregebb hölgy némi követeléssel,
636 3, III | De majd kívánok én, - mondja az öregasszony egészen fölvidulva, -
637 3, III | kedves asszonynéném, - mondja a költő, beszéd közben kezét
638 3, III | én nem tehetek róla, - mondja Kisfaludy, ha a hölgynek
639 3, III | vén bolond, uram bocsá, - mondja Baltayné egész bosszúsággal, -
640 3, III | már megint meghalnak! - mondja Baltayné.~- Szent, hogy
641 3, III | Szent, hogy meghalnak! - mondja egyik a közel állók közül.~-
642 3, III | Édes Kisfaludy bácsi, - mondja Etelka egészen a költőhöz
643 3, III | címe lesz.~- Látjátok, - mondja az öregasszony - már megint
644 3, III | Szép ember lesz az ura? - mondja a nő egész kíváncsisággal,
645 3, III | enyém, az sem hágy békét, - mondja a másik, nagy bodor füstöt
646 3, III | meghallgatható.~- Szegény Napóleon! - mondja valaki, - tudom elunja magát
647 3, III | csodálkozásunkra éppen azt mondja:~- Meguntam már a katonaéletet,
648 3, III | ugyan nem parancsol senki! - mondja a tiszt, - megmutattam,
649 3, III | válaszokat adjon.~- Barátom! - mondja Dunay Festeticsnek - nagy
650 3, IV | elégedve, kedves urambátyám, - mondja Imre eltevén a tárcát, s
651 3, IV | Nem én, kedves fiam, - mondja megint, - s inkább elnézném,
652 3, IV | mondom, hogy nem úgy van! - mondja az öreg.~- Ejnye, már ezt
653 3, IV | Akármibe édes öcsém, - mondja Baltay még mindig háttal.~-
654 3, IV | fogadjon, fiatal barátom, - mondja egy kopasz fejű úr, - bizony
655 3, IV | Mit tud bele az úr? - mondja már neki tüzesedve az ifjú, -
656 3, IV | volna nálam egy példány, - mondja Kisfaludy mosolyogva.~-
657 3, IV | mosolyogva.~- Van nálam! - mondja Baltay a megviselt példányt
658 3, V | Lábaimat szívatom a vízzel - mondja a szeptemvir, elfogadván
659 3, V | hoztad föl.~- De, barátom - mondja Baltay - tudom én, mi az
660 3, V | Pedig dehogy ment, - mondja N... meglubickolván lábával
661 3, V | ember vagy te most is. - mondja Baltay, kitörvén belőle
662 3, V | hozzá.~- Majd elvárnám! - mondja Baltay szörnyű komoly képpel,
663 3, V | a bátyja minduntalan azt mondja: neked azt nem szabad meglátnod.~
664 3, V | akarok mondani?~- Tudom! - mondja kötekedve az öreg, nem bírván
665 3, V | lányába.~- Nem hinném! - mondja a férj, mintha csakugyan
666 3, V | De már szereti is! - mondja az asszony egy hanggal fölebb,
667 3, V | hogy az asszony hamarabb mondja el a dolgot, különben olyan
668 3, V | percig, mikor aztán azt mondja az asszonyság egész fontossággal.~-
669 3, V | Úgy hagyja rám a dolgot! - mondja Imre - magam fogom a kivonatot
670 3, V | csinált.~- Nagyságos uram - mondja András - levél érkezett
671 3, V | Pestről.~- Csak hamar ide! - mondja örvendve az öreg, azon jó
672 3, V | egyet a nagyságos úr! - mondja András, mintha őt kérdezték
673 3, V | kezében?~- No hát itt van! - mondja Baltay lefaragván egy rovást,
674 3, VI | kevesebb, az mindegy! - mondja rábeszélőleg az első.~-
675 3, VI | Jaj, - megint koldusok, - mondja az előbbi verbunkos fiatalember,
676 3, VI | Már elfeledém, barátom! - mondja még mindig pirulva a másik,
677 3, VI | legény van e fiúk közt - mondja az öreg rákezdvén a szót.~-
678 3, VI | megvallani.~- Tessék! - mondja Imre egészen az öreghez
679 3, VII | visszhangozék, s a borozók egyike mondja:~- De nagyot szól az az
680 3, VII | ágyú!~- Ez csak mozsár, - mondja Holvagy Pista, - sorra eresztvén
681 3, VII | Ugyan, Pista bácsi, - mondja a fiatalabb legény, - kelmed
682 3, VII | hogy a fene verjen meg, - mondja amaz, - hiszen akkor az
683 3, VII | kivernők a franciát, öcsém - mondja Pista, hanem megint úgy
684 3, VII | tartozunk az ágakért? - mondja Festetics, három szálat
685 3, VII | a grófhoz, tisztelettel mondja:~- Nem pénzért adom, méltóságos
686 3, VII | szál fa, méltóságos uram, - mondja Pista, - legalább mikor
687 3, VII | is adjon még valamit, azt mondja:~- Jó, elfogadom a szép
688 3, VII | aztán a grófhoz fordulva mondja:~- Ezt viszem el, méltóságos
689 3, VII | valamennyi között.~- Na fiú, - mondja Pista, - cserélnél-e most
690 3, VII | hölgyet.~- Éppen Kist keresem, mondja Takács Judit, - valami közlendőm
691 3, VII | vendég előtt.~- Édes apám! - mondja Kis, meglepetve lépvén apjához,
692 3, VII | kibontakozék, a két kísérőnek mondja:~- Ez az öreg férfiú az
693 3, VII | Gondolta-e, édes öregem, - mondja a hölgy, - hogy ma fiát
694 3, VII | Mától fogva nem, - mondja a hölgy, - fogadja ez írást,
695 3, VII | Berzsenyi uram, én vagyok! - mondja Kisfaludy meg sem hunyorodván,
696 3, VII | kocsmárost.~- Hallja az úr, - mondja a gróf - nem panaszolkodott
697 3, VII | tőle, méltóságos uram, - mondja a kocsmáros egész becsülettel.~-
698 3, VII | Pedig lássa az úr, - mondja a gróf, - én nálam egyszer
699 3, VII | Éppen ott megy az úton, - mondja a tehenes - alig van ide
700 3, VII | Festetics György vagyok, - mondja a gróf sietve, hogy a másiknak
701 3, VII | szépen kérem uraságodat, mondja meg tekintetes Berzsenyi
702 3, VII | azaz, hogy ne az igazi okot mondja meg, mi nem egyéb volt,
703 3, VII | eszét, Berzsenyi úr, - csak mondja ki, hogy nem akart bejönni
704 3, VII | Azért is bemegyek, - mondja nevetve, - higgye meg, Berzsenyi,
705 3, VII | csudálja a dolgot, és azt nem mondja szokatlan tréfával:~- Már
706 3, VII | van, - annyit mondhatok! - mondja András itt-ott igazítván
707 3, VII | leghátulról szólamlott meg, s azt mondja:~- Az bíz az úrfinak a neve,
708 3, VII | az úrfinak a neve, csak mondja ki nagyságos uram! - mondja
709 3, VII | mondja ki nagyságos uram! - mondja a kínlódó szolga, ki alig
710 3, VII | e nevet megkoszorúzom. - mondja Jolán, oda nyújtva a jutalmat.~-
711 3, VII | Jutalomnak csekély! - mondja Jolán, átengedvén, a csinos
712 3, VII | jutalom! - Béke velünk! - mondja célzatosan Imre, egész erejét
713 3, VII | bácsi?~- Meg, édes úrfi, - mondja az öreg jókedvvel már most
714 3, VII | öreg András, már most azt mondja a nagyságos úr, hogy nem
715 3, VII | nagyságos asszonynak, - mondja András kitörölvén szeméből
716 3, VII | jót remél, András gazda? - mondja meg nekem is!~- Nagyságos
717 3, VII | gyökerén megtartotta, ekkor azt mondja Kis:~"Gyöngyösy Istvánnak
718 3, VII | életben van.~- Jó barátom, - mondja Kisfaludy, - sohasem láttuk
719 3, VII | Egyszer, nagyon régen! - mondja Pista, megismervén Kisfaludyt.~-
720 3, VII | szóra emlékszem, uram! - mondja Pista, egészen megtömvén
721 3, VII | beszéljen.~- Legelőször is azt mondja meg barátom, hol lakik?~-
722 3, VII | jutalmazatlanul hagyni, - mondja Kisfaludy.~- Nem tudok én
723 3, VII | valaki.~- Nincs bizony, - mondja oly komoly képpel, mintha
724 3, VII | volt.~- Az legkönnyebb, - mondja a kérdett egy nagy olajfestményhez
725 3, VII | van; de bajusza nincs! - mondja egy másik.~- Az angolnak
726 3, VII | van, meg bajuszunk is! - mondja diadallal Ádám bácsi, magára
727 3, VII | Sokra jó ez ünnepély! - mondja Dunay.~- Még leánynézőnek
728 3, VIII | taglót, - s aztán diadallal mondja; megvan az eszme; a szív
729 3, VIII | vármegyének!~- Meghiszem azt! - mondja András olyan jóízűen, mintha
730 3, VIII | menne a nagyságos úr, - mondja András az öregnek útját
731 3, VIII | darabig, de bármennyiszer mondja is az öregúr csak nem tágít,
732 3, VIII | sokára nyársba húzzák, - mondja Baltay.~- Aztán azon a szilvafán
733 3, VIII | álmodnám ezt inkább, András, - mondja Imre bizalommal, - legalább
734 3, VIII | képpel, hanem hadd örüljek, mondja meg igazán, szereti a kisasszonyt?~-
735 3, VIII | előbb is; hanem hát azt is mondja meg kedves úrfi, hogy a
736 3, VIII | a mesterséghez, úrfi, - mondja András némi búval - azt
737 3, VIII | Tessék parancsolni! - mondja András lépésről lépésre
738 3, VIII | utóbb egész jó kedéllyel mondja fönnhangon: "Ezeket aztán
739 3, IX | uram, mindent tudok már! - mondja a szeptemvir, mentéje után
740 3, IX | fogta.~- De rá kell érni, - mondja az asszony egész hangon, -
741 3, IX | Galiba?~- Egyebet semmit! - mondja mosolyogva az öreg, szelíden
742 3, IX | között?~- Majd elvárnálak, - mondja az asszony, jogainak védelmére
743 3, IX | Ennyit könnyen megtehetek! - mondja a szeptemvir az eleresztett
744 3, IX | Elvesztettük a pört? - mondja az öreg olyan arccal, mintha
745 3, IX | nem is nyertük még meg, - mondja Galiba félájultan - kérem
746 3, IX | szó.~- Várjon egy kissé - mondja Baltay sülve és főlve, s
747 3, IX | remegő embernek, - no hát mondja ki azt a diák szót...~-
748 3, IX | készítsék el kendtek szaporán, - mondja Baltay Andrásnak, aztán
749 3, IX | Süssenek, főzzenek szaporán, - mondja Baltay, - el kell hívni
750 3, IX | neki legjobban.~- András! - mondja Baltay lemenet - ne hagyja
751 3, IX | ugyan nem tudom mivel - mondja a prókátor - sőt még most
752 3, X | konyhaajtón.~- Itt vagyok! - mondja a szabados, fölkapaszkodván
753 3, X | hogy megmenekülhettünk! - mondja az idősebb hölgy, kiről
754 3, X | Anyám, édes, szép anyám! - mondja a gyermeteg hölgy, anyját
755 3, X | Adja a lovaknak barátom! - mondja a szabados és egy törzsökre
756 3, X | melegnek fogytát, s azt mondja a gazdának.~- Van-e fája,
757 3, X | Rakunk újra tüzet! - mondja a gróf.~- Nem vártam volna
758 3, X | ártatlan cselédet.~- Barátom! - mondja a gróf megriadva - ez igazság
759 3, X | forgatván kezében.~- Barátom, - mondja a gróf, - egy könnyű kendő
760 3, X | a konyhába.~- András! - mondja a gróf, - mi itt abban a
761 3, X | minden gyújtószerünk, - mondja a szabados a kis kénpapírt
762 3, X | légyen a jó úristennek, - mondja András, - csakhogy így vagyunk.~-
763 3, X | világból, hallja, jó barátom, - mondja András, - majd csinálok
764 3, X | itt fogunk megfagyni! - mondja András egész komolysággal
765 3, X | kiáltson kend olyan hangosan! - mondja Baltay, - hisz én is megijedtem,
766 3, X | amit mondtam?~- El hát, - mondja kínosan, - csak azt sajnálom,
767 3, X | részvéttel fogta meg.~- Imre, - mondja az öreg, - remélem emberré
768 3, X | mertelek reákényszerítni; mondja az öreg is megkönnyezve
769 3, X | már.~- Nagyságos uram, - mondja András, - még van egy szál
770 3, X | tudom nagyságos uram! - mondja meglepetve a hajdú.~- Nekem
771 3, X | meg én faragok rovást! - mondja Dunay a múltakra célozva,
772 3, X | Baltay a gróf kezét megfogván mondja:~- Nem fogja azt tenni, -
773 3, X | egyszersmind Andrásnak azt mondja: láttam, hogy elhozta kend
774 3, X | pörnek utolsó levelét, azt mondja:~- Mondtam úgy-e, nagyságos
775 3, X | itt van még a rovás is, - mondja, kihúzván oldalzsebéből
776 3, X | kezét Imréébe adván, azt mondja:~- Édes kis húgocskám, rég
777 3, X | Semmit sem tud kend! - mondja Baltay, nagy diadallal szedvén
778 3, X | valának:~A végóra nagy későn mondja meg, édes jó barátom, hogy
779 3, XI | csárdában.~- Nem bántom, - mondja a szabados, - tudom, régen
780 3, XI | adósok nem akarunk maradni! - mondja, egy erszényt húzva ki,
781 3, XI | hunyászkodás vagy kevélység nélkül mondja:~- Méltóságos uram, én sem
782 3, XI | meg.~- Adós voltam vele; - mondja hirtelen a szabados, látván,
783 3, XI | észrevett, s a grófnak sietve mondja.~- Hiába kínál ennek valamit, -
784 3, XI | szoríta vele, mire aztán azt mondja a szabados:~- Egy kérésem
785 3, XI | kimenének. Baltay pedig azt mondja a szabadosnak:~- Nem feledkezem
786 3, XI | napot.~- Na, - legyen, - mondja Baltay, - agyafúrt ember
787 3, XI | hoztam el, nagyságos uram, - mondja Pista, - most már nincs
788 3, XI | írva.~- Semmi kétség! - mondja az öreg, - a főorvos keze
789 3, XI | el.~- Nagyságos uram! - mondja Pista, - én még más szót
790 3, XI | lábát vágta el az orvos. - mondja Pista, egyszersmind elbeszélvén
791 3, XI | avatkozom az isten dolgába, - mondja az öreg, - látom, büntető
792 3, XI | neki.~- Isten velünk! - mondja Pista, s egy negyed múlva
793 3, XI | magát.~- Derék ember! - mondja hangosan az öreg, bemenvén
794 3, XI | vendég.~- Megbocsátott! - mondja Pista a szabadosnak, ki
795 3, XI | keszthelyi intézetet, elégülten mondja:~- Barátom! A mi szerepünk
796 3, XII | Megint látjuk egymást! - mondja Kisfaludy, megszorítván
797 3, XII | pedig nem jöttem üresen! - mondja Kisfaludy.~- Okos embernek
798 3, XII | emlékszem még az ágyúszóról, - mondja a másik, - egy pár ágyút
799 3, XII | megemlékezzék, kedves jó barátom, - mondja Kisfaludy, oldalzsebébe
800 3, XII | Ez az érdemnek jutalma! - mondja Kisfaludy hangosan, egyszersmind
801 3, XII | láttára. Pista pedig azt mondja Kisfaludynak:~- Uram, okosabb
802 3, XII | de a más világon, uram, - mondja Pista födetlen fővel, -
803 3, XII | egy kocsin elférünk! - mondja Kisfaludy.~- Engedelmeskedném,
804 3, XII | kötelességem.~- Isten velünk, - mondja Kisfaludy a vett utasítást
805 3, XII | aranyművesnek egész nyugalommal mondja:~- Hallja az úr, vágja ezt
806 3, XII | el kétfelé.~- Barátom, - mondja az aranyműves, én már ettem
807 3, XII | becsületes művész, - hanem mondja meg legalább, hogy miért
808 3, XII | Itt van hát, elvágtam! - mondja a bosszús ember két darabban
809 3, XII | midőn Pista elment, azt mondja legényének, ki szintén nem
810 3, XII | Megállj, itt vagyunk! - mondja Kisfaludy mélázásából fölébredve,
811 3, XII | Tehát nézzük meg a sírt! - mondja Kisfaludy megindulván Pistával,
812 3, XII | azt, s Pistához fordulva mondja:~- Ez az ön érdempénzének
813 3, XII | akad olyan olvasóm, ki azt mondja: Jó volna, ha igaz volna! -
814 3, XII | Tehát civilizálni kell!~Ezt mondja minden ember, és nem győzzük
1-500 | 501-814 |