Rész,  fejezet

 1      1,  I   |     jutnak eszembe, - tudja ön, azok, akik nem szoktak magyarul
 2      1,  XIII|    tulajdon szerzeményemet, mit azok és én sarkantyús csizmában
 3      1,  XIV |       pedig azt hallottam, hogy azok a külországi bolondságok
 4      1,  XIV |          milyen derék nagy urak azok, hogy nemcsak ijedtében
 5      1,  XVI |    bennülő urakra, mintha talán azok nem eresztenék előre a kocsit.~-
 6      1,  XVII|        gróf - nagyurak lehetnek azok!~- Magam is azt vélem, méltóságos,
 7      2,  II  |       írnák ki ökölnyi betűkkel azok nevét, kik előfizetnek,
 8      2,  II  |        szaladtak segítségére, s azok látták, hogy a fiúnak egyik
 9      2,  IV  | jobbágyaira gondolt, mintha tán azok is fiai volnának, s a végső
10      2,  VI  |     járt úton mehessek.~- Aztán azok meghaltak?~- Elestek, nénémasszony! -
11      2,  VIII|         kíméletesebben bánt; de azok is meghallván a dolgot,
12      2,  XI  |       nyugoti oldalból kiválnak azok a hegyek, melyeknek romfészkeiben
13      2,  XVI |         Baltay duzzogva, - hogy azok a... barátok kenyér helyett
14      2,  XVI |        elhiheti nagyságos uram, azok a tisztelendő urak nem igen
15      2,  XVI |     melléje nem folyatok; hanem azok a barátok agyontömik azt
16      3,  I   |      féltett dologként azt, mit azok szemétnek szórtak ki. Hagyják
17      3,  VI  |    külső bizonyítványai valának azok a rendezett fasorok, melyek
18      3,  VII |          azon gondolatban, hogy azok ott kinn mindent meghallottak,
19      3,  VII |         adok ötszáz forintot, - azok legalább nem rakják a láda
20      3,  VIII|        könyörögnek, - pedig bíz azok a faképnél hagytak máig,
21      3,  IX  |   legöregebb, s egy-két jó szót azok is adhatnának neki.~Meggyúlt
22      3,  X   |       én is megijedtem, hát még azok a szerencsétlen asszonyok!~-
23      3,  XII |       ki Festeticset ösmerte, s azok bizonyságaim lesznek annál
24      3,  XII |   okolni nem lehet, mert hiszen azok legalább a nemességet nem