Rész,  fejezet

 1      1,  I   |            fejét, s a kapun bement, azaz, előbb az angol ment be,
 2      1,  I   |          mögé; - s midőn valamivel, azaz hogy jóval hátrább mentek,
 3      1,  II  |   legellenkezőbb tulajdonsága volt, azaz, hogy széles Magyarországon
 4      1,  III |               egy-kettő, egy-kettő, azaz kétszer kettő: - tehát négy
 5      1,  IV  |            is eleget válogathatunk, azaz, hogy meg is válogatjuk; -
 6      1,  IV  |          várakozásának megfeleljen, azaz: hogy a légyott el ne maradjon;
 7      1,  IV  |              és elsül az első ágyú, azaz, a béres úgy löki mellbe
 8      1,  V   |          becsületes komposszerátus, azaz, hogy van több is, hanem
 9      1,  VII |            bíz én nem bántam volna, azaz most sem bánnám, ha Etelkát
10      1,  VII |           öcsém! - mondja az öreg - azaz, hogy szólok is, de mindjárt! -
11      1,  VII |          míg ez irományokat keresi, azaz, hogy meg nem találhatja;
12      1,  XIII|             eléggé elkészíté magát, azaz mentéjét végig kigombolá,
13      2,  I   |            még pedig körmös legény, azaz hogy én vagyok magam, aztán
14      2,  I   |             meg? - nevet az ifjú.~- Azaz, hogy megfogadnám én, -
15      2,  II  |          történt a következő dolog, azaz hogy a gyalogposta lóhalálában
16      2,  V   |          megállt vitézség nélkül, - azaz végképpen elfáradt, s a
17      2,  XIV |            akar a végsőre gondolni, azaz, nem osztja föl kliensei
18      2,  XVI |           többet, mint ami belefér, azaz hogy melléje nem folyatok;
19      2,  XVII|          melyben a levelet olvassa, azaz 1806. június 6-dikán, s
20      3,  III | megszokottabb vendég jött a házhoz, azaz olyan, kit a nagyságos asszony
21      3,  VII |           valami mentséget mondjon, azaz, hogy ne az igazi okot mondja
22      3,  VIII|      szeretem.~- Ezt hát már tudom, azaz, hogy tudtam én előbb is;
23      3,  XII |        beszélünk jól, s nem ritkán, azaz minden városban akad húsz-harminc
24      3,  XII |          felnőtt ember száz fontot, azaz, egy mázsát, s alig várja,