Rész, fejezet
1 1, III | Mit dolgozunk édes fiam, Kajári Pál? - kezdi az első úr,
2 1, III | is megáldhat édes fiam, Kajári Pál, - mondja a herceg,
3 1, III | uram!~- No lásd édes fiam, Kajári Pál! - mondja a herceg a
4 1, III | papirosra tette, anélkül, hogy Kajári Pál azt észrevette volna.~-
5 1, III | ára nincs itt, szabódék Kajári; mert a herceg képén olyan
6 1, III | meg kell lenni, édes fiam, Kajári Pál.~Kajári Pál annyira
7 1, III | édes fiam, Kajári Pál.~Kajári Pál annyira megértette a
8 1, III | lovam utána rí.~- Egyik sem, Kajári Pál, - mondja a herceg még
9 1, III | tehát nem kell, édes fiam, Kajári Pál - a többit pedig már
10 1, III | viszontkérdés, az árát is megmondom, Kajári Pál, - mondja a herceg egészen
11 1, III | akkor - a számtartó írja föl Kajári Pál neve mellé az ötven
12 1, III | botot.~- Értem! - mondja Kajári Pál.~- Annál jobb, - úgy
13 1, III | parancsolni!~- Ha ezt, édes fiam, Kajári Pál, valakinek elbeszélnéd,
14 1, III | is írja föl a számtartó Kajári Pál neve mellé.~Mire Kajári
15 1, III | Kajári Pál neve mellé.~Mire Kajári Pál eszére tért volna az
16 1, IV | hívnak? - kezdi a herceg.~- Kajári Pistának, - felele a béres.~-
17 1, XVII| érezte magát 1796-ban, mint a kajári arató, kit egy éjszakán
18 2, VI | berukkoltam!~- Hogy hívnak?~- Kajári Pistának!~Végig nézi könyveit
19 2, VI | Keszthelyről!~- Itt nincs több Kajári István, mint egy, ki ekkor
20 2, XVII| egy másik imádságot lelne.~Kajári Pál, Holvagy Pistának édesapja,
21 2, XVII| édes jó barátom, - felelé Kajári.~- Éppen azért mondom -
22 2, XVII| nyugtatja meg őt az öreg Kajári, - hátha a kelmed könyvében
23 3, VI | jegyzékei között e nevet: Kajári István.~Ekkor a nádor röviden
|