Rész,  fejezet

 1      1,  II  |         utcán volt megírva.~Két bolond egy pár.~Utcai komédia,
 2      1,  VII |        a hátamat, mint ez a vén bolond András; mert ez ott is nyomja,
 3      1,  VII |     angol, hóna alá csapván egy bolond alakú fejtakarót, melyben
 4      1,  XIII|         s a vén András nem volt bolond ember, mikor azt mondá magában:
 5      1,  XIV |      szórni; itthon talán olyan bolond is akadna, ki legalább felében
 6      1,  XVI |          rám fogták volna, hogy bolond vagyok, és világ csúfjává
 7      1,  XVI |       Sándor, - ez a gróf mégis bolond ember!~Így ért az ember
 8      1,  XVII|      nyakába öltötték azt a sok bolond beszédet, mit a mai világban
 9      2,  I   |       többsége azt kiáltá, hogy bolond; és ha valaki itt igazságot
10      2,  VIII|     tudni, igenis, az ilyen vén bolond, mint én, igen is, már ilyenkor
11      2,  XIII|          kalodába tesznek, vagy bolond nevedet költik és elvesztél,
12      2,  XV  |    beláthatja, hogy én átkozott bolond ígéretet tettem!~- Jó, tehát
13      2,  XV  |         látni, hogy engem ilyen bolond föltétel nagyon megkárosít.~-
14      2,  XVI |        én medvék után eresszem, bolond ember az, ki az után mászkál,
15      3,  I   |      azt mondja:~- Jaj, be nagy bolond ez e világ, - egyszer azért
16      3,  II  |     őrnagy úr, - de mindjárt.~- Bolond ember, mért kötnélek föl?~-
17      3,  III | padlásajtót bezárd, hogy valami bolond föl ne tévedjen, - aztán
18      3,  III |      sem lesz belőle, ha valami bolond beleakad valaha (mert piros
19      3,  III |    kérlelhetetlen volt.~- A vén bolond, uram bocsá, - mondja Baltayné
20      3,  VII |   francia csakugyan ellenség!~- Bolond ember vagy, - tréfálódzék
21      3,  XI  |      húsz esztendős gyermek egy bolond órájában elvet egy lépést,
22      3,  XI  |        s ha már a többség ilyen bolond, tegyünk kivételt is, bizony-bizony
23      3,  XII |       nem érté a dolgot:~- Ez a bolond paraszt bizonyosan azért