Rész,  fejezet

 1      1,  III |   Kegyelmes herceg! - felel a paraszt levett kalappal állván herceg
 2      1,  III |      kegyelmes uram, - véli a paraszt is; - hanem ha én két ölet
 3      1,  III |          Kegyelmes herceg, ez paraszt szokás, ki milyen ember
 4      1,  III |  törte meg, s az előbbeni két paraszt belépett az irodába egészen
 5      1,  III |       kettéválasztotta.~A két paraszt után egy sárga mentés hajdú
 6      1,  IV  |      egyikét az úr, másikát a paraszt beszélné, - ez a nyelv oly
 7      1,  XI  |      ők is úgy tesznek mint a paraszt, midőn a szekérről föladja
 8      1,  XIV |       a kocsis adott, s a sok paraszt fiú napestig elácsorgott
 9      1,  XIV |  látta, hogyan veri földhöz a paraszt gyerekeket, - aztán ha ezt
10      1,  XVI |        hogy ízlik, maholnap a paraszt is rákap; de még a birkára
11      2,  I   |    nyugtatva az iránt, hogy a paraszt fiúk, vagy mint később elnevezék: "
12      2,  VI  |     helyre feküdni? - kérdi a paraszt.~- Már csak azt gondoltam, -
13      2,  VI  |   használni kezdett néki az a paraszt orvosság, minek nem szokás
14      2,  XI  | alólad vettem el; - okoskodik paraszt módra a sánta, - hogy ha
15      2,  XVII|    nagyságos uram! - mondja a paraszt, levévén nagy szélű kalapját.~-
16      2,  XVII|     uram - mondja szomorúan a paraszt, - hogy az enyingi herceg
17      2,  XVII|    egy darab ideig, s midőn a paraszt ember látta, hogy a nagyságos
18      2,  XVII|     Nézze kend, - súgja egyik paraszt a másiknak, - még a kálomista
19      3,  III |  beszélni, amit minden ostoba paraszt tud.~.....................................................................................................................................................~
20      3,  VII |   mint voltunk, - egyik lenne paraszt, a másik pedig aranyos mentéjű
21      3,  VII |   süvegedet! - löki meg egyik paraszt a másikat, nem tudván hirtelenében
22      3,  XII |       a dolgot:~- Ez a bolond paraszt bizonyosan azért vágatta