Rész,  fejezet

 1      1,  I   |       ha kezét kinyújtja, előbb fél rőf vászon lóg ki, s aztán
 2      1,  I   |       vendége volt a hercegnek, fél esztendeig feléje sem jött;
 3      1,  II  |     hírlapot húzván ki, melyben fél évvel ezelőtti sétája az
 4      1,  IV  |      annyi bőség, hogy az egyik fél jóval többet kapjon, mint
 5      1,  IV  |            nyelvel az asszony - fél ember pedig a ráadás.~-
 6      1,  XIV |        úrtól minden betűért kap fél hold feles kukoricaföldet,
 7      1,  XIV |     Annak is parancsol.~- Aztán fél tőle a bácsi, meg András
 8      2,  IV  |         az áldozatot mind a két fél megsajnálja, mert tudja,
 9      2,  V   |       agyon fogják lőni, s ez a fél bizonyosság még a legvitézebb
10      2,  VIII|        uram.~- Jaj, hát tetőled fél a többi.~- Remegnek, ha
11      2,  XI  |     jelenjék meg, és hacsak nem fél holt, el ne maradjon.~A
12      2,  XI  | elnyelni, és egy meszely borért fél napig elhazudozni valamelyik
13      2,  XII |       lesz, mikor aztán a másik fél előáll igazságával, s megmondják:
14      2,  XIII|         Isten, hogy a magyart~A fél világ uralja,~S vérrel szerzett
15      2,  XIV |       lesz.~Az utasítás tartott fél óráig, hogy szűk ne legyen,
16      2,  XVII|         szellőztessük a múltat, fél század elég arra, hogy a
17      3,  III |        csinált uramöcsém, - nem fél ettől a temérdek asszonytól,
18      3,  V   |         nagyságos úr?~- Majd én fél mázsás levelet olvasgatok,
19      3,  IX  |      előbb megindult mind a két fél, még pedig Keszthelynek,
20      3,  X   |        egy szalonnadarabot vagy fél kenyeret hagyott a kenyeretlen
21      3,  X   |     bírták el a terhet, - hanem fél zsákra való abrakom van.~-
22      3,  X   |         érzik a hideget.~- Csak fél órát várjunk méltóságos