Rész,  fejezet

 1      1,  III |    megfordult ez a panasz. Meg is mondtam Meddig Józsefnek szép szóval,
 2      1,  VII |         úr még keményebben.~- Nem mondtam már, hogy hallom!~- Ha hallja
 3      1,  VII |   nagyságos uram parancsol.~- Azt mondtam, meg most is azt mondom!~-
 4      1,  VII |         is a könyvet bújta, - még mondtam is neki, hogy addig nézi
 5      1,  XIII|        belőle titkot.~- Nem azért mondtam húgomasszony, - mentegetőzék
 6      1,  XIII|       kend elő azt a nagy pört.~- Mondtam úgy-e, hogy ez lesz a vége! -
 7      1,  XIII|  zsörtölődik a hajdú, - de azt is mondtam, hogy én elmegyek akkor
 8      1,  XIII|     igazam? - lőn reá a kérdés.~- Mondtam már, hogy nincsen! - dünnyög
 9      1,  XIV |  bajuszpödrője? - mondja a fiú.~- Mondtam már, úrfi, hogy minden azé,
10      1,  XIV | akármeddig, - rimánkodik a fiú.~- Mondtam már, hogy nem érek rá, -
11      1,  XVI |      mondani; de kinek a lovai?~- Mondtam már, hogy ott benn a levél! -
12      1,  XVII|         bizonyítá a gróf - s amit mondtam, megmondtam, a nemesi fölkelést
13      2,  I   |      haszontalannak tartod?~- Nem mondtam barátom semmit.~- De azt
14      2,  III |     tanító urat Imre mellé, - már mondtam neki, hogy a gyerek még
15      2,  XVII|         azt tán tehettem volna.~- Mondtam én azt, kegyelmes uram,
16      3,  III |         nincsenek betéve, - pedig mondtam úgy-e, hogy tedd be?~- Éppen
17      3,  IV  |           a fiatal ember mondá.~- Mondtam én, hogy nem úgy van, -
18      3,  IX  |           másról van itt a szó.~- Mondtam már, hogy nem érek rá, -
19      3,  X   |       elhiszi a nagyságos úr amit mondtam?~- El hát, - mondja kínosan, -
20      3,  X   |     utolsó levelét, azt mondja:~- Mondtam úgy-e, nagyságos uram, hogy
21      3,  XII |           tán megbolondult?~- Azt mondtam uram, - ismétli Pista, -