Rész,  fejezet

 1      1,  III |      mindkettőnek két neve van.~- Ezek éppen olyanok, kegyelmes
 2      1,  III |           ön, - mondja a herceg - ezek az emberek egy csöppet sem
 3      1,  IV  |        való - nagyságos uram, bíz ezek csak a szépét válogatják,
 4      1,  XI  |          rá a béres.~- Apád ökrei ezek, öcsém?~- Apámé! - véli
 5      1,  XIII|     beszélgethetnék az úton, mert ezek a gazemberek mindig fülelnek;
 6      1,  XV  |            mikor egyik vagy másik ezek közül azon időnek munkabíró
 7      1,  XVI |           fiam! - mondja az apa - ezek aztán nem felejtenék az
 8      1,  XVI |          kérdi őket a gróf.~- Bíz ezek szépek, - véli az öreg, -
 9      1,  XVI |         az apjának.~- Édesapám! - ezek semmivel sem rosszabbak,
10      2,  VI  |          rá meghalni, úgy siettek ezek a gazemberek, - beszéli
11      2,  XI  |          A gróf gondoskodék, hogy ezek is mindennel elláttassanak,
12      2,  XII |  keresztül-kasul járhasson, akkor ezek nem volnának szükségesek,
13      2,  XIV |           csak annyi a való, hogy ezek hírét sem hallották, s így
14      3,  I   |          innét.~- A franciák közt ezek a legbátrabbak, hadd lássam,
15      3,  III |           bízvást itt hagyhatjuk, ezek reggelig le nem győzik egymást,
16      3,  VII |           család dicsőségét; hisz ezek egyszerű írók, - minden
17      3,  VII |              Nagyságos asszonyom, ezek a gyerekek ma megríkattak,
18      3,  X   |           csak azt sajnálom, hogy ezek a szegény nők itt vannak.~-
19      3,  XII |           kellett felelnie.~Midőn ezek is jóllaktak, Pista kibontja
20      3,  XII | tulajdonságokat, a civilizációval ezek össze nem férnek, minálunk
21      3,  XII |       lesz az utódoknak, kik csak ezek nyomán emlékezhetnek meg