Rész,  fejezet

 1      1,  II  |      magyarországi találékonyság! Eszébe jutott valami gazdag nábobnak
 2      1,  XI  |        majd mit vágni!~Nem jutott eszébe, hogy a halál az ő kezével
 3      1,  XIII|        melyen megindultatok!... s eszébe jutván a pör, harsányan
 4      1,  XVII|     ellenzé, s mielőtt barátainak eszébe jutott volna a dolgot illő
 5      1,  XVII|    szekrényből átnyújtván, s mire eszébe jutott volna neki a szó,
 6      2,  IV  |           Megállt... Fiai jutának eszébe.~Nem! nem! a fának oly sok
 7      2,  VI  |         mit csinálni, akkor én is eszébe jutok?~- Attól félek, rossz
 8      2,  X   |        lépve, - talán majd jobban eszébe jut méltóságos asszonyom,
 9      2,  XII |  esküjének eleget tett; mert hisz eszébe jutott a kemény eskü, mit
10      2,  XII |    alispán megnyugvék, nem jutván eszébe, hogy Csapó nagyon megkülönböztette
11      2,  XIV |          valaha felperes volt, és eszébe jut, hány tojás, hány sonka,
12      2,  XIV |           is eljő, - s akkor újra eszébe jut gazdája, kinek legutóbbi
13      2,  XV  |       delet, hogy Galiba úrnak is eszébe jutott az evés, és mint
14      3,  I   | gyalázatot, hogy otthon ne jusson eszébe senkinek háborúba menni.~-
15      3,  III |           árva szócska sem jut az eszébe.~Megérkezett a legelső vendég, -
16      3,  III |     reggelig elzokogna, ha megint eszébe nem jutna, hogy a háznép
17      3,  V   |        ellent.~Hanem midőn később eszébe jutott, hogy a Baltay-pör
18      3,  VIII|       mint azt a vénembert, kinek eszébe jutna ősz fejjel belekeveredni
19      3,  VIII|        csatát vív, mert az jutott eszébe az öregnek, hogy ha már
20      3,  X   |   vitézebb ember vagy!~Nem jutott eszébe többé a kocsma, megutálta
21      3,  XII |          abba a természetes józan eszébe vetjük bizalmunkat, sőt