Rész, fejezet
1 1, II | nevetni kell.~- Mi az? - kérdé a herceg, Festeticcsel a
2 1, IV | megférnél egy helyben, öcsém? - kérdé a béres könyökét jól felfeszítvén,
3 1, VII| lőn.~- Hát ebben mi van? - kérdé a grófot egy faládára mutatva.~-
4 1, X | két vadász önkénytelenül kérdé egymást:~- Lőtt ön?~- Igen! -
5 1, XI | a körülálló cselédeket kérdé sorba a nagyságos asszony:~-
6 1, XI | hiszek.~- Nem hiszi kend? - kérdé Baltay, nyugalommal nézvén
7 1, XV | kedves hangok magyarázatául kérdé: mi ez?~- Ily közel a bánathoz
8 2, II | hazatekintsen, a gyermek Dunayt kérdé:~- Bácsi, - tud maga mesélni?~-
9 2, II | kezébe vette a könyvet, és kérdé:~- Sok van még benne bácsi?~-
10 2, III| Talán a szomszédban van? - kérdé kínos gyanítással.~- Eltalálta
11 2, V | őt.~- Miért kiabálnak? - kérdé Kisfaludyt, ki az ezred
12 2, V | Meddig is maradunk itt? - kérdé Meddig Józsi, ki elég furfangos
13 2, VI | kapaszkodva, ki folyvást kérdé.~- Aztán katona uram nem
14 2, XV | eljöttél Pestről, barátom? - kérdé az alispán.~- Még a törvényszünet
15 2, XV | tőled.~- Mi lenne az? - kérdé Galiba.~- Beteges ember
16 2, XVI| akart hinni, hanem szóval is kérdé a megbízottat.~- Hát miért
17 3, V | töprenkedék az öreg, s újra kérdé: - Vajon hol lehet most?~-
18 3, VI | ösmerhetnénk a névre? - kérdé tisztelettel a költő.~-
19 3, X | hogy tüzet fogjon, aggódva kérdé a bejövő kocsistól:~- Jó
20 3, XI | már engemet szaladni? - kérdé büszkén a szabados.~- Sem
|