Rész,  fejezet

 1      1,  III|     tudsz-e magyarul?~- Igenis tudok.~- Ösmersz-e engem, fiam,
 2      1,  V  |          pattant fel az öreg - tudok én annyit hegedülni, hogy
 3      2,  II |        tud maga mesélni?~- Nem tudok kedves fiam! - mondja mentegetőzve
 4      2,  II |        eleje is van.~- Mindent tudok már kedves anyám, - mondja
 5      2,  II |     sem, - kedves jó anyám, én tudok szegény is lenni, - hanem
 6      2,  VI |       nagyot ordítva.~- Én nem tudok, - mondja az orvos, - ha
 7      2,  VI |    mert most már gyalogolni is tudok.~- Elviszlek házamig, édes
 8      2,  IX |      ha te azt tudnád, amit én tudok!~- Még sem lenne az annyi
 9      2,  IX |        maga azt tudná, amit én tudok.~- Ugyan mivel oldozhatnám
10      2,  XI |         költeményt írhatok, ha tudok; de némely megtörtént dolgot
11      3,  I  |    katona, - én csak verekedni tudok, nem értem a politikát -
12      3,  III|     teszem, mert helyette mást tudok venni; tehát megbecsüld,
13      3,  III|  megmutattam, ha akarom, ember tudok lenni a gáton, - most már
14      3,  VI |  pajtás az ifjú Baltayt.~- Nem tudok kártyázni, - lőn rá az érthető
15      3,  VII| legalább mikor leássák, ha nem tudok hozzáadni a tisztelethez,
16      3,  VII|        mondom, hogy semmit sem tudok mondani! Bármennyire szívesen
17      3,  VII|        mondja Kisfaludy.~- Nem tudok én annak mértéket venni
18      3,  IX |    menjen Galiba uram, mindent tudok már! - mondja a szeptemvir,
19      3,  XI |        bűn rajtam fekszik, nem tudok elvergődni a másvilágra,