Rész,  fejezet

 1      1,  I   |           is magyarul beszélni.~- Furcsa szokás - valóban furcsa!~-
 2      1,  I   |           Furcsa szokás - valóban furcsa!~- Na, - tudja ön ez - ez
 3      1,  II  |     együtt megvolt, s midőn a sok furcsa mindenféle elhelyezkedek
 4      1,  IV  |     ekképp szólított meg:~- Uram, furcsa nép ez a magyar!~- Higgye
 5      1,  XIV |              dünnyögött a hajdú a furcsa kérdésnél, - mit tán ezer
 6      1,  XVII|         rángatás alatt meglehetős furcsa zavarba jött, mit az egész
 7      2,  II  |           meg az országot.~Bizony furcsa dolog az az írott betű,
 8      2,  VI  |         jelentést tettek, s ilyen furcsa tréfa kemény büntetést vonna
 9      2,  IX  |          halna meg az az ember?~- Furcsa dolog, öcsém, azt tartom,
10      2,  XI  |     került a sor Pistára, kitől a furcsa oklevelet éppen most veszi
11      2,  XIII|         módban a könyvön két igen furcsa jel marad, 1-ör a szamárfül (
12      2,  XIII|        vagy tízszer elolvashassa.~Furcsa, ez a lap még viseltesebb
13      2,  XV  |    Baltay-család genealogiáját.~- Furcsa - mondja az alispán - a
14      3,  IV  |        rendesen tartani szokta.~A furcsa megoldást némi csend követé,
15      3,  V   |        meg nem volna bennünk az a furcsa szokás, hogy a jó szót nagyon
16      3,  VI  |         fiú maga fog dicsekedni a furcsa történettel.~A fiú azonban
17      3,  VII |          ahol helye marad, s az a furcsa véletlenség a kis Dunay
18      3,  XII |           azért bele sem kapok.~- Furcsa egy ember lehet kelmed az
19      3,  XII | kimondanunk, majd keresünk egyet.~Furcsa, minden kornak megvan a