Rész,  fejezet

 1      1,  XIII|     requiescat in pace, - bizony régen meghalt, talán testamentumot
 2      1,  XIV |    megtanulta kend a leckéjét.~- Régen tanulom én már ezt, mióta
 3      1,  XIV |          ki kend magát.~- Bizony régen nyögöm, hogy az olyan úr,
 4      2,  VI  |          szól Pista, - idáig már régen felkötöttek volna, aztán
 5      2,  IX  |   Nagyságos uram! ... megmondtam régen, hogy nem nyugszom addig,
 6      2,  X   |         szó nélkül is:~- Jaj, be régen volt szerencsém a nagyságos
 7      3,  III |        urak is voltunk, - jaj de régen volt az.~Az országúton messziről
 8      3,  III | asszonyom parancsolta, már akkor régen megvolt.~- Úgy, de a felső
 9      3,  III |           hogy deb'zon jobb volt régen, - vagy hogy majd csak jobb
10      3,  III |    ezelőtt, s ez a két ember már régen nyugszik is az úrban.~Odább
11      3,  V   |         egy harmadikat, mit igen régen zsebében hordoz, s melyet
12      3,  V   |       mástól várta, bár már igen régen várja.~Hány magyar család
13      3,  VI  |     megtalálnom; melyről én igen régen elfeledkezém.~- Miről ösmerhetnénk
14      3,  VII |       egymást?~- Egyszer, nagyon régen! - mondja Pista, megismervén
15      3,  X   |        még a farkast is megeszi! Régen ott feledte valaki a csárdát,
16      3,  X   | megmondani! - vallja be a fiú.~- Régen vártam erre, s én nem mertelek
17      3,  X   |        András, - hogy én azt már régen nem tudtam?~- De nem tudta
18      3,  XI  |      mondja a szabados, - tudom, régen örült ennyit; minek ríkassam