Rész,  fejezet

 1      1,  III |          Kajári Pál neve mellé az ötven botot.~- Értem! - mondja
 2      1,  III |           jobb, - úgy nem lesz az ötven botra szükség; hanem még
 3      1,  III |   meghallom: azért is jár szintén ötven bot! - Ezt is írja föl a
 4      1,  III |        fel, - ennél lesz számodra ötven pálcaütés, kérd el tőle,
 5      1,  III |           reggel József hajdút az ötven botért senki sem keltette
 6      1,  III |       venni.~- De mit mondanak az ötven botnak?~- Még nem igen volt
 7      1,  V   |           mondja: már pedig uram, ötven esztendeje szolgál engem
 8      1,  V   |           a kréta: egy esztendőre ötven forint meg a ruha, - ezt
 9      1,  IX  | megbámulni valót.~Még alig voltak ötven ölnyire az erdőben, a sötét
10      1,  XI  |           apja ám.~- Csak nincsen ötven fia ennek az apádnak?~-
11      1,  XI  |           fia ennek az apádnak?~- Ötven nincsen,... katona uram,
12      1,  XII |         vezérlé e kart, mely vagy ötven emberből állt, s az egészséges
13      1,  XIII|       Húgomasszony, én most éppen ötven esztendős vagyok...~- Az
14      2,  XIII|          következik, hogy ezelőtt ötven esztendővel éppen úgy nem
15      3,  II  |       ember szorgalmán, mit ugyan ötven ágyú hamar összerombolhatna
16      3,  II  |      percig, inkább várakoztatván ötven vendéget, csak láthassa
17      3,  XII |        tudunk egy arasznyi földön ötven fej salátát termeszteni;
18      3,  XII |           egy darab üvegért adunk ötven hold földet cserében, s