Rész,  fejezet

 1      1,  I   |         barátom angolul!~- No ez nálunk Angliában szokás, - mondja
 2      1,  II  |       gazdag táplálékot nyújt, s nálunk is elterjed lassankint, -
 3      1,  IV  |        mégis úgy van, barátom, - nálunk a legutolsó csikósbojtár
 4      1,  IV  |     hídvégi.~- Pár számra vágják nálunk az ökröt, de van is ám erő,
 5      1,  VII |        legalább nem mondja, hogy nálunk felejtett valamit.~- Ez
 6      1,  XV  | keresetre tettek szert; mert már nálunk az a szokás, hogy hegedűszó
 7      2,  I   |           Az út olyan volt, minő nálunk általában szokott lenni
 8      2,  I   |         nincsen annyi föld, mint nálunk, - hol virágcserépbe ültetik
 9      2,  I   |       lesz - szól egy negyedik - nálunk is összekerestek laput,
10      2,  IV  |          tenni, hogy az aprópénz nálunk pénzzel is adatik, meg mogyorófa
11      2,  XIII|        én arról, miképpen szokás nálunk könyveket olvasni, - s ezen
12      2,  XIII|   Bowring úr.~- Szja, barátom, - nálunk könyvet írni félig szégyen,
13      2,  XIII|     szégyen, félig vakmerőség, - nálunk oly kevés író van, hogy
14      3,  XII |         az meg még nagyobb, hogy nálunk világtörténetet, földrajzot,
15      3,  XII |       nagy világ azt hiszi, hogy nálunk gazdátlan föld is van, és
16      3,  XII |     gyarló ember azt hiszi, hogy nálunk az emberek még " Struvel
17      3,  XII |        kegyes engedelemmel, hogy nálunk temérdek fogyatkozás van,
18      3,  XII |         egész a koldusig, - mert nálunk még a koldus sem nyomorult,