Rész, fejezet
1 1, III | mondja egy kemény képű legény, az apámról Sántának hívnak,
2 1, IV | megfordul egy pölyhös képű legény, leemelvén fejéről a süveget,
3 1, IV | el a pusztát, - a nőtelen legény röstell a pusztából messzire
4 1, IV | utánuk jóval hátrább egy legény s egy leány, hanem olyanképpen,
5 1, IV | az útnak egyik szélén a legény, másik szélen pedig a leány
6 1, VI | belekeveredik valami ifjú legény formában, - nojsz lesz aztán
7 1, XI | huszár, ki után vagy harminc legény párosával jött még, az úton
8 1, XIII| kerestünk, valami könnyű legény ott szórja el, hol nem hogy
9 1, XIII| S vajon miért?~- Öreg legény vagyok én ahhoz, hogy jobb
10 2, I | bizony, - még pedig körmös legény, azaz hogy én vagyok magam,
11 2, VI | elmélkedik, jő néhány markos legény s a két alorvos lábujjhegyen
12 2, VI | mindinkább lábra kapott a legény, és némi kis támaszkodással
13 2, VI | nénémasszony! - magyarázá a legény, - a háborúban nem hal meg
14 2, VI | hogy végképpen fölépülne a legény, vagy hogy tán még tovább
15 3, V | haragudott; hanem már vén legény volt ahhoz, hogy ő kérlelgessen
16 3, VI | nyelve.~- De sok gyenge legény van e fiúk közt - mondja
17 3, VII | bácsi, - mondja a fiatalabb legény, - kelmed már látott közelről
18 3, XII | közöl kiszaladt egy surjány legény az utcára s minden arra
|