Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |         áll; ezt aztán mindenki hitte, és a legelsőt, ki ezt tagadta,
 2      1,  IX   |    meglepé, - s tökéletesen azt hitte, hogy ágyút sütöttek el.~-
 3      1,  XIII |       kőkerítésen; mert már nem hitte, hogy a gazda ki ne repedjen
 4      1,  XIII |      kőfalon hasalt; - mert nem hitte, hogy a nagyságos úr olyat
 5      1,  XIII |        a kerítésről, - mert azt hitte, hogy a nagyságos urat csakugyan
 6      2,  IV   |    fogadták meg, s már most azt hitte, hogy neki van igazsága.~-
 7      2,  XI   |        együgyűségében talán azt hitte, kenyér helyett mindig kaláccsal
 8      2,  XVIII|      hallgatózott; de aztán azt hitte András, hogy a nagyságos
 9      3,  II   | boldogtalan, s most már szentül hitte, hogy nyársba húzzák.~-
10      3,  III  |    miről beszél, s mindenik azt hitte, hogy ő beszéli a legfontosabbat.
11      3,  IV   |          az öreg még mindig azt hitte, hogy úgy volt legjobb minden,
12      3,  IV   |     bármily becsületes embernek hitte is magát, mégis szívesen
13      3,  V    |     Galiba most már tökéletesen hitte, hogy az öregúr e fontos
14      3,  VI   | boldogságában, hogy tökéletesen hitte, miszerint a fiú maga fog
15      3,  VI   |        oldalról legbiztosabbnak hitte a támadást s így fogott
16      3,  IX   |         úrnak, mert tökéletesen hitte, hogy Baltay szonika kidobatja
17      3,  XI   |        a gróf felkéretett, mert hitte, hogy a "Kenyeretlen" csárdának
18      3,  XII  |          Erre az aranyműves azt hitte, hogy ő maga esik kétfelé,