Rész, fejezet
1 1, II | hajú emberrel sétált.~- Na, György! - mondja a herceg a másiknak, -
2 1, II | amennyit akar.~- Jól van, György, - én is azt teszem, - bár
3 1, II | még egyszer félrehúzza.~- György! valamit okvetetlenül kell
4 1, VII | osztogatni, s még gróf Festetics György is elfogadott egyet, pedig
5 1, XVI | fönt állt gróf Festetics György, fölvett szokásaként járkálván
6 1, XVI | csomóba kötve Festetics György magasztos hazafiúi szellemétől
7 1, XVI | szolgája~Tolnai gróf Festetics György~- Te Sándor! - mondja az
8 1, XVII| legelőször is gr. Festetics György ajánlá, hogy muraközi jószágán,
9 2, I | határozta el gróf Festetics György, hogy gazdasági intézetet
10 2, I | Festeticset fiatal korában is már "György"-nek, Józsát pedig késő
11 2, I | időben élt gróf Festetics György elhagyatva mindazoktól,
12 2, IV | öltönyben és holt halaványan.~- György! - szólítja meg a herceg
13 2, IV | egész beszélgetésnek.~- György! - ismétli a herceg, - nem
14 2, VII | Zalában?~- Gróf Festetics György! - mondja Kisfaludy némi
15 3, II | valaki, - és ha nem Festetics György lenne az, bizonyosan kérdés
16 3, VI | gyümölcsét az a fa, melyet György grófnak mélyen érző lelke
17 3, VII | alázatosan, gróf Festetics György vagyok, - mondja a gróf
18 3, VII | csak képzelet, s Festetics György nem élt.~Élt... még pedig
|