Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |          szabadost mintegy ölbeli gyereket eresztvén le a földre, honnét
 2      1,  XII  | elcsábítja katona uram ezt a szép gyereket.~- Arra való a virágnénémasszony,
 3      1,  XIV  |         kell ereszteni kéz alól a gyereket, tehát mire ez az idő bekövetkeznék,
 4      1,  XIV  |         Látom, tanítja kend ezt a gyereket.~- Enni már tud, nagyságos
 5      2,  II   |      libák mellől eleresztették a gyereket, s némelyik csak akkor látott
 6      2,  III  |      hoztam a tanító urat, hogy a gyereket etesse, hanem hogy olykor-olykor
 7      2,  III  |        kiment az erkélyre, hogy a gyereket valahol meglássa...~Hasztalan
 8      2,  III  |           tanítóhoz küldte azt az gyereket.~- Bár ott volna! - véli
 9      2,  III  |      Minek?... hát megnézem azt a gyereket, ahol van, - menjen kend
10      2,  IX   |         könnyebben megszoktatja a gyereket, ki már a harmadik napon
11      2,  IX   |        sárban.~Pista ölbe vette a gyereket, s a legközelebbi utcán
12      2,  IX   |       korholással; hanem hagyta a gyereket, kit inkább az ijedtség
13      2,  IX   |           olyanformán, hogy nem a gyereket sajnálta beszédközben, hanem
14      2,  X    |         sors.~- Látta a gróf úr a gyereket? - kérdi András részvéttel.~-
15      2,  XVI  |           találom.~- Látta kend a gyereket?~- Hát nem azért küldött
16      2,  XVI  |          barátok agyontömik azt a gyereket, mit gondol kend?~- Sohase
17      2,  XVIII|         esett neki, hogy András a gyereket bámulja, - tehát nem zavarta
18      2,  XVIII|          kend, mikor a lugasnál a gyereket hallgattam?~- Már messziről