Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |     nem emlékszem, hogy valaha olyant bántottak volna, kit egyedül
 2      1,  IV   |     nem keverednék, mely aztán olyant ütött a falon, hogy a fal
 3      1,  IV   |   addig a béres a kurta bottal olyant vágott a lábszárra, hogy
 4      1,  VII  |      van egy rovása, - aki mit olyant cselekszik, ami jóravaló
 5      1,  VII  |        fejével nagyságos uram, olyant rovok, hogy el nem sikálódik
 6      1,  IX   |      egy hosszú ostornyelet, s olyant durrantott a hangzatos erdőben,
 7      1,  XIII |      szavamat, pedig elhiggye, olyant birkózom most is magammal,
 8      1,  XIV  |       vászongatyához, - már is olyant ordított a kölyök, mintha
 9      1,  XV   | ünnepélyes merev arcok helyett olyant lásson, melyen őszinteség,
10      2,  X    |  izenetet is hozott, még pedig olyant, hogy "tessék besétálni!"~
11      2,  XI   |       egy ösmerőst, néha éppen olyant, akit nem is akar talán
12      2,  XVIII|  bizonykolá András, - legalább olyant mond, amit nem úgy súgnak
13      3,  I    |    hanem Püspöky nagy hirtelen olyant vágott a markolatot fogó
14      3,  II   |      mondá:~- Méltóságos uram, olyant szívok, amilyen az erszényemből
15      3,  III  |      Nem egészen azt, de mégis olyant, hogy a közönségnek elegendő
16      3,  V    |    mint azt megmutatni, hogy ő olyant mondhat, amit még más nem
17      3,  VII  |     fogadhatunk el senkitől is olyant, minek értéke van.~- No