Rész,  fejezet

 1      1,  III |          egy-kettő, azaz kétszer kettő: - tehát négy lépésből leszen
 2      1,  III |             Azt tartom, nekem is kettő van, vajmi! - mondja egy
 3      1,  IV  |         egy képviseli, - ha ez a kettő azt izeni egymásnak, hogy
 4      1,  VI  | megelégszik mindenki, ha a másik kettő boldog!~- Mese, mese, mess
 5      1,  VII |      Boldogságos isten, - mind a kettő a legjobb hazafi, hanem
 6      1,  XII |       apád, vagy anyád?~- Mind a kettő él még, őrmester uram, -
 7      1,  XIII|     Baltay úr ő nagysága, - ez a kettő pedig, azt tartom, untig
 8      1,  XIV |       nélkül, - ámbár apja aztán kettő is volt, Baltay ő nagysága
 9      2,  I   |     gulya, meg a ménes?~- Mind a kettő megvan, - borjúm, csikóm
10      2,  III |         az egyik vonást, - hanem kettő még fönnmarad; azért, hogy
11      2,  IV  |    ezredes urunk - mondja mind a kettő.~- Mi a mentség?~- Hogy
12      2,  V   |    látványt megcsodálhatnia, s e kettő is sokkal egykedvűbb, mint
13      2,  VI  |         kezdett, s utóbb a másik kettő sem akart kimozdulni, tehát
14      2,  XIII|        ruhát, itt egy szó, amott kettő, - itt az eleje, amott a
15      3,  I   |         meg nem térít, megtéríti kettő.~Nem mondhatom el e helyütt,
16      3,  II  |        hogy meg fog halni mind a kettő, és én háládatlan még a
17      3,  III |    boldogsága volt, mikor mind a kettő meghalt?~- Az lőn éppen