Rész,  fejezet

501      3,  XI   |               egy könnycsepp csordult ki a rideg ember szemeiből,
502      3,  XI   |       mindaddig, míg az erdőnyílásból ki nem tértek, aztán pedig
503      3,  XI   |            egy lépést, nincsen ember, ki utána nyúljon, hogy negyven-ötven
504      3,  XI   |              elolvasta a vallomást.~- Ki írta alá mint tanú?- kérdi
505      3,  XI   |           mellett a főorvosé, tisztán ki van írva.~- Semmi kétség! -
506      3,  XI   |              vonásokon az erő duzzadt ki egykoron s bár nagyot hibázott
507      3,  XI   |           mondja Pista a szabadosnak, ki egy szót nem tudott felelni,
508      3,  XI   |            mint máskor, hisz nincsen, ki vendégképpen várja, meghalt
509      3,  XI   |           szél, - messze, mindenfelé; ki szedi megint azt össze?~
510      3,  XII  |          magam sem tudnék elbúcsúzni, ki tán mai napig is csak olyan
511      3,  XII  |           Pistának lakása előtt száll ki a kocsiból Kisfaludy Sándor,
512      3,  XII  |               hogy mégis szebben esik ki az úr keze alatt a munka,
513      3,  XII  |                azt mondja legényének, ki szintén nem érté a dolgot:~-
514      3,  XII  |             pedig menjünk Pista után, ki éjfél után nemsokára fölkantározta
515      3,  XII  |                már a Bakonyban fogott ki a csárda mellett, mely most
516      3,  XII  |       Kisfaludy megindulván Pistával, ki a csárdától nem messze lévő
517      3,  XII  |            megint akad olyan olvasóm, ki azt mondja: Jó volna, ha
518      3,  XII  |           lesz.~Számos ember van még, ki Festeticset ösmerte, s azok
519      3,  XII  |          mivel meggyőződésemet mondám ki, felelek a vezércikkre,
520      3,  XII  |             talán bővebben magyarázom ki a dolgot, s megérthetjük
521      3,  XII  |               már oly magas mértékben ki voltak fejlődve, - dacára
522      3,  XII  |             sem vagyok olyan gyermek, ki azt hinné, hogy egy krajcáron
523      3,  XII  |          megveheti; de még olyan sem, ki azt képzelné, hogy a magyar
524      3,  XII  |           mint az izé, - hogy mindent ki lehet vele mondani; ha a
525      3,  XII  |              akad húsz-harminc ember, ki a negyediket és az ötödiket
526      3,  XII  |              látnák azt a vadmagyart, ki buzakenyéren és szalonnán,
527      3,  XII  |             mint az angol és irlandi, ki ünnepnapokon lakik jól csak
528      3,  XII  |           civilizálódjunk!~Pusztitsuk ki ezen rossz tulajdonságokat,
529      3,  XII  |              hogy a mi jobbágyunk úr, ki hust, pecsenyét, tésztásokat
530      3,  XII  |             akkor a szerencsétlennek, ki meleg kávéhoz és vetett