Rész,  fejezet

 1      1,  I   |       herceg elégedett szívvel nézi a kikérdezett embert, és
 2      1,  II  |  embert, minthogy a háztetőket nézi, hol mindenfélét, még tüzet
 3      1,  VII |    mondtam is neki, hogy addig nézi gyertyánál a sok apró betűt,
 4      1,  IX  |  páholyában ül, honnét pénzért nézi a megszelídített állatot,
 5      1,  XIII|      ember addig számít, addig nézi a sok akadályt, hogy nem
 6      1,  XVI |     nem ismerte volna.~Már rég nézi a mozdulni nem tudó kocsit,
 7      2,  III |       nagyságos úr a toronyból nézi a világot, onnét persze
 8      2,  VI  |         Kajári Pistának!~Végig nézi könyveit a főorvos, végre
 9      3,  I   |   táborhoz közel, s Kisfaludyt nézi néha, minthogy az mély elkeseredéssel
10      3,  II  |      gróf előtt, ki éppen most nézi végig, vajon teljesítették-e
11      3,  III |       mire az egész részvéttel nézi az arcon az aggodalmat,
12      3,  IV  |    csakugyan a kérdéses tételt nézi, de midőn az átellenben
13      3,  IV  |        az írást úgy az orráról nézi, s minthogy a kétezer forint
14      3,  VI  |        néz meg.~Pontról pontra nézi a számadást, de hiába keresi
15      3,  VI  | pontoknak megfelelő összegeket nézi, könnyen láthatja, hogy
16      3,  VI  |       most is az utolsó pontot nézi.~- Nem én, öcsém, - hisz