Rész,  fejezet

 1      1,  I  |          nem felejtette el.~Ekkor értek a Jasper-féle könyvkereskedéshez,
 2      1,  XII| párbeszédet, alig ötvenlépésnyire értek már a csoporttól, melyben
 3      1,  XVI|         gróf, - valamelyest én is értek a lóvásárláshoz.~- Lovakat
 4      1,  XVI|        befejezék, midőn a kapuhoz értek, s az öreg ismét barátságosan
 5      1,  XVI|   hazamenetelt.~Végre a kastélyba értek, melynek bejárása alatt
 6      2,  I  |          estére mégis Keszthelyre értek.~- Na, öreg, - mondja a
 7      2,  V  |     keresztül a hegyesebb vidékre értek, akkor látták, hogy a francia
 8      2,  V  |          a legközelebb eső faluba értek el, a két ló lerogyófélben,
 9      2,  IX |        papiroson a dolog - én nem értek sokat az ilyen dologhoz, -
10      2,  XV |           s midőn a mellékterembe értek, az alispán karonfogá Galibát,
11      3,  IV |           A martonvásári lejtőhöz értek, Imrét fölébreszté, hogy
12      3,  VI |       kivált mikor azon asztalhoz értek, hol a kártyázni akarók
13      3,  VII|           fogok, mert először nem értek hozzá, másodszor pedig azt
14      3,  XI |      volna végképpen, Keszthelyre értek a vendégek.~Festetics a
15      3,  XII|     fölébredve, midőn a csárdához értek s a kipányvázott lovak mellett
16      3,  XII|          az újon hantozott sírhoz értek el.~Egy nyírfakereszt fehérlett