Rész,  fejezet

 1      1,  IV  |               meg, s a nagy tisztaság szokatlan méltóságot kölcsönzött a
 2      1,  V   |        parancsolni? - kérdi a hajdú a szokatlan dolgot.~- Az aranyos mentémet!~-
 3      1,  IX  |               Megadóztatá az embert a szokatlan látvány, - bámulásnak csodás
 4      1,  XI  |          mindkettő csodálkozva nézé a szokatlan vendéget. Mielőtt azonban
 5      1,  XII |              pásztortűztől a másikig, szokatlan levén előtte ez éjjeli fény,
 6      1,  XII |         énekelni, - országuk tele van szokatlan dolgokkal, - most már egy
 7      1,  XIV |            parancsolni! - mondja némi szokatlan készséggel a hajdú, mert
 8      1,  XV  |     körülállók nem tudták megérteni e szokatlan fölgerjedést.~- Igen, igen! -
 9      1,  XVI | belecsodálkozni, mintha úgy álmodná e szokatlan dolgot, s nem merné elrezzenteni
10      2,  XI  |         előttem ez esetben mindegy.~A szokatlan látvány megható volt, -
11      3,  II  |               sem kételkedett, hogy a szokatlan élvezet megrészegítette,
12      3,  V   |         nagyságos uram, - kéri András szokatlan nyájassággal, csak faragjon
13      3,  VII |             dolgot, és azt nem mondja szokatlan tréfával:~- Már látom, hogy
14      3,  VIII|               a meglátni való? s ezen szokatlan munkában igen sokáig gyönyörködött;
15      3,  XII |      visszamenni, de lefogta a láz, a szokatlan lég és életmód, ide jött