Rész,  fejezet

 1    Mon        |     megmondám, hogy az irodalom sokkal adós a nemzetnek, melynek
 2      1,  I    |        igen eredeti), eredetibb sokkal, mint én a vastag kutyabőr
 3      1,  V    |       ritka látogatást; azonban sokkal derültebb hangulatban volt,
 4      2,  IV   |      hogy kevéssé gyarlóbbak és sokkal nagyobbak legyenek mint
 5      2,  V    |   megcsodálhatnia, s e kettő is sokkal egykedvűbb, mint a mozdulatra
 6      2,  VII  |     Batthyányi, - e fiatalember sokkal boldogabb e pillanatban,
 7      2,  VIII |       Ezen naptól fogva a tanár sokkal vigyázóbb lőn, tanítványaival
 8      2,  VIII |    angol, - én azt véltem, hogy sokkal szívesebben fogadják az
 9      2,  X    |    bízni, ki a dolgot hihetőleg sokkal gorombábban vitte volna
10      2,  XVII |         imádság, azt gondoltam, sokkal tartozom én ennek a hercegnek,
11      2,  XVIII|         úr most.~Szomorú kép, - sokkal rongyosabb, mint mutogatni
12      3,  II   |        minthogy e kis szóváltás sokkal csöndesebb hangon ment végbe,
13      3,  III  |     felelne, dacára annak, hogy sokkal fontosabbon töri fejét,
14      3,  V    | megelégedjék; csakhogy ő nagyon sokkal többet tanult, minthogy
15      3,  X    |        vegyen meg, s az istálló sokkal tágasabb volt, minthogy