Rész,  fejezet

 1      1,  II  |           György! - mondja a herceg a másiknak, - vettem egy egész törzsöknyájat
 2      1,  III |               Jámbor Andrásnak; míg a másiknak bevett szokása, hogy addig
 3      1,  VI  |               is gazdag lesz, - míg a másiknak az apja oly szegényen halt
 4      1,  XI  |           szekérről föladja a kévét a másiknak, hogy az is adja megint
 5      1,  XIV |               egy embernek keveset, a másiknak sokat?~- Hüm! - dünnyögött
 6      1,  XIV |               embernek többet, mint a másiknak?~- Ne mondja kend!~- Most
 7      2,  VI  |           Pistának, s a csendesítőt a másiknak, s ezzel kiment, meghagyván
 8      2,  XIV |            pörökben hol egyiknek, hol másiknak okvetetlenül akad valami
 9      2,  XVII|               föl, s ha egyiknek vagy másiknak emlékénél levett kalappal
10      2,  XVII|                 súgja egyik paraszt a másiknak, - még a kálomista emberek
11      3,  IV  | elcsendesednek, s aztán egyiknek vagy másiknak szóló hangját szörnyen meghallják.
12      3,  V   |          mikor egyiknek az öreganyja, másiknak pedig a bátyja minduntalan
13      3,  VII |             átok, hogy egyik magyar a másiknak ásná meg vermét.~Volt egykor
14      3,  VII |          mondja a gróf sietve, hogy a másiknak ne maradjon ideje hálálkodni, -
15      3,  X   |                  az egyiknek kevés, a másiknak pedig az öntudat végtelen