Rész,  fejezet

 1      1,  I    |         hírmondónak nem felejtette el.~Ekkor értek a Jasper-féle könyvkereskedéshez,
 2      1,  IV   |                fölkelt az angol, s még ekkor látta, mily ünnepi szín
 3      1,  IV   |                a legrútabbat érte meg, ekkor ordítja el magát az egyik
 4      1,  X    |              itt egy fa mellé állt, de ekkor vette észre, hogy a legrosszabb
 5      2,  IV   |               Egyedül maradt a herceg. Ekkor az oldalfüggöny szétvált,
 6      2,  VI   |            Kajári István, mint egy, ki ekkor és ekkor meghalt.~- Az én
 7      2,  VI   |          István, mint egy, ki ekkor és ekkor meghalt.~- Az én vagyok,
 8      2,  VI   |               írást adni méltóztatnék.~Ekkor jött be egyik alorvos, kinek
 9      2,  XVIII|                se hiányozzék.~Imre még ekkor nem vett részt a nagyobbak
10      3,  III  |               megy?~De a kulcsárné már ekkor csakugyan eszeveszetten
11      3,  III  |                azzal mulatgatott, mert ekkor még a makkfilkót, meg a
12      3,  IV   |        világért el nem maradt volna, s ekkor már egy-két vers a kedvenc
13      3,  VI   |                e nevet: Kajári István.~Ekkor a nádor röviden közlé Kisfaludyval,
14      3,  VII  |            saját gyökerén megtartotta, ekkor azt mondja Kis:~"Gyöngyösy
15      3,  XII  | Magyarországnak, itt van esztendeig; s ekkor már szeretne visszamenni,