Rész,  fejezet

 1      1,  I   |            barátom, láttál-e már valaha olyan embert, aki könyvet
 2      1,  IV  |          Bowringnak.~- Látott ön valaha ennyi szép nőt ily kevés
 3      1,  IV  | falusiakkal, nem emlékszem, hogy valaha olyant bántottak volna,
 4      1,  XVI |     szépek, - véli az öreg, - ha valaha az udvaromban felejtenék, -
 5      2,  X   |        Andrást rég ismerte, hisz valaha, midőn megboldogult férje
 6      2,  XI  |       odatódult vendégnek, s aki valaha látott egy főispáni beiktatást,
 7      2,  XIV |           Such's verloren."~Volt valaha egy uraság, kinek tót jobbágyai
 8      2,  XIV |        annak is adnék egyet.~Aki valaha felperes volt, és eszébe
 9      2,  XIV |         sohasem lakott, sőt hogy valaha odakerüljön, még esze ágában
10      2,  XVII|          sem kell tartanod, hogy valaha második kéréssel alkalmatlankodjam,
11      3,  III |        ha valami bolond beleakad valaha (mert piros a pofája, aztán
12      3,  IV  |       Édesapám engem is így vitt valaha Pestre, mint most én tégedet,
13      3,  VII |        szomszéd szobába, de amit valaha becsülettudásképpen belévertek,
14      3,  IX  |        az asszony - szóltam-e én valaha a te dolgaidba?~- Hát engem