Rész,  fejezet

 1      1,  I   |        csodálkozva kérdi:~- Mi szerencse hordozza itt?~- Ide menekültem, -
 2      1,  II  | ágyterítővel jár, félig medve; szerencse, hogy nem verekedik. E kamasz
 3      1,  VI  |      meséből jusson egy kis jó szerencse, ha már másképp nem jut.~-
 4      1,  XIII|      bebizonyítja, milyen nagy szerencse, ha nem értjük egymást.~-
 5      1,  XVI |       töprenkedék még odább, - szerencse, hogy nem látja, különben
 6      1,  XVI |   vezetőhöz? - s az lenne a jó szerencse, ha valaki megindítana bennünket,
 7      1,  XVI |    Sümegről, - részemről van a szerencse, - mondja kiváló emberséggel, -
 8      2,  I   |      kerülgetett volna.~Milyen szerencse, hogy az a Keszthely a vízparton
 9      2,  I   |       Egyetlenegy és igen nagy szerencse volt a dologban, hogy a
10      2,  V   |      Két ember a gáton.~Milyen szerencse, hogy a teremtő kigondolta
11      2,  VI  |  gondomat viselte aztán elég a szerencse néha egy fordulóval, kettőt
12      2,  XI  |      mégis koldus marad a nagy szerencse mellett.~Még tizenöt esztendővel
13      2,  XIV |     zsinór az attilán, és nagy szerencse lesz, ha a legközelebbi
14      3,  III |         nem ész volt az, hanem szerencse; ha nekem négy disznóm van