Rész,  fejezet

 1      1,  IV  |    nak tanultam, s Berlinben "Jut Morjen"-t hallottam, odább "
 2      1,  IV  |   különben a próféták sorsára jut; jobb lesz, tegyen úgy,
 3      1,  V   |     mert aztán mégis eszünkbe jut; ami tíz esztendő előtt
 4      1,  VI  | szerencse, ha már másképp nem jut.~- Hát a szomszéd fia? az
 5      1,  XIII|     prókátoroknak ma is elég, jut belőle; pedig ha ő nincs,
 6      1,  XIV |      s ilyenkor néha annak is jut, kinek nem szánták, éppen
 7      2,  X   |      talán majd jobban eszébe jut méltóságos asszonyom, ha
 8      2,  XIV |      felperes volt, és eszébe jut, hány tojás, hány sonka,
 9      2,  XIV |   eljő, - s akkor újra eszébe jut gazdája, kinek legutóbbi
10      2,  XV  |    hogy mi körülmények nyomán jut ő a pörnek felfödözéséhez,
11      3,  III |       ránézek, minden eszembe jut, hogy most sem tudom a sírást
12      3,  III | egyetlen egy árva szócska sem jut az eszébe.~Megérkezett a
13      3,  X   | becsületes embernek mindenütt jut, s miért a gazember fáradni