Rész,  fejezet

 1      1,  IV|    magának, hogy embereit, mint vezér a hadsereget, végig lássa,
 2      1,  IV|        legyen; mert hiában, ő a vezér, őt; illeti meg a tisztesség,
 3      1,  IV|  kikészített meszelyt a hídvégi vezér mellé helyezvén, - nem látja
 4      1,  IV|  Fölegyenesedett erre a hídvégi vezér, s mielőtt az ütleg következnék,
 5      1,  IV| parasztszokás szerint az eddigi vezér elkiáltja:~- Vesd nekem
 6      1,  XI|    dicsőséget is, mit nemcsak a vezér lát, hanem meglát az utolsó
 7      2,  V |         hadnagy uram? - kérdi a vezér.~- Szívesebben menne visszafelé,
 8      2,  V |      tiszt.~- Tudom, - mondja a vezér elismeréssel, - de nekem
 9      2,  V |     hadd látom őket, - mondja a vezér némi megindulással, mint
10      2,  V |         illő módon állnak meg a vezér előtt.~- Kapitány úr, -
11      2,  V |         Kapitány úr, - mondja a vezér - e két ember hihetőleg
12      3,  I | fegyverrel küzd most.~A francia vezér nézvén a rút sebeket, azt